Szilágyi István,
főszerkesztő
1938. október 10-én született Kolozsváron, a kolozsvári BBTE jogi karán végzett 1963-ban. 1963-tól az Utunk munkatársa, 1968-tól 1989-ig főszerkesztő-helyettese. 1990-től a kolozsvári Helikon főszerkesztője.
Kötetei: Sorskovács (elbeszélések, 1964); Ezen a csillagon (elbeszélések, 1966); Üllő, dobszó, harang (regény, 1969); Jámbor vadak (elbeszélések, 1971); Kő hull apadó kútba (regény, 1975); Agancsbozót (regény, 1990); Hollóidő (regény, 2001).
Díjak: a Romániai Írók Szövetségének prózadíja (1975); Pezsgő-díj (1975); József Attila-díj (1990); a Romániai Írók Szövetségének nemzetiségi díja (1991); Ady Endre-díj (1992); Déry Tibor-jutalom (1995); Getz Corporation-díj (1998); Kossuth-díj (2001); a Romániai Írók Szövetsége regény-díja (2001); a Magyar Írószövetség és az Arany János Alapítvány Év-könyve díja (2002); a Pro Renovanda Hungariae Alapítvány Kemény Zsigmond-díja (2003); a N.K.Ö.M. Márai Sándor díja (2003); a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete adományozta Alkotói Nagydíj (2006).
A lista elejére
Karácsonyi Zsolt, főszerkesztő-helyettes
1977. április 27-én született Aradon. 1995 és 1999 között a Nyugati Jelen aradi napilap újságírója, szerkesztője. 2001-től az Irodalmi Jelen munkatársa, 2004-től a kolozsvári Helikon Serény Múmia rovatának, majd 2005-től a Helikon A nagy Kilometrik című rovatának szerkesztője.
Kötetei: Téli hadjárat (versek, 2001); Sárgapart (versek, 2003); A nagy Kilometrik (versek, 2006).
Díjak: a Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (2001), Látó-díj (debüt, 1999); Az EMIL és az Irodalmi Jelen költészeti díja (2006).
A lista elejére
Sigmond István, felelős titkár
1936. július 31-én született Tordán, a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán végzett 1959-ben. 1960-1973: a kolozsvári IRVA kereskedelmi osztály vezetője, 1973-1990 a Kolozs megyei kulturális bizottság színházi szakfelügyelője, közben 1980-83 a Kolozsvári Állami Magyar Opera művészeti igazgatója, 1990-től a kolozsvári Helikon szerkesztőségi felelős titkára.
Kötetei: Árnyékot eszik a víz (novellák, 1969); Valaki csenget (novellák, 1971); Egy panaszgyűjtő panaszai (regény, 1971); A kútbamászó ember (novellák, 1978); Szerelemeső (regény, 1979); Vétó, egy mai Szókrátész (dráma, 1980); Félrevert harangok (regény, 1987, cenzúrázatlanul 1990); Mi a sötétben is látjuk egymást (novellák, 1993); Ugassak magának, Rezső? (novellák, 1995); Gyászhuszárüvöltés (novellák, 1996); Minden nap halottak napja van (novellák, 1998); Keselyűcsók (válogatott novellák, 2003); És markukba röhögnek az égiek (novellák, 2003), Csókavész (novellák, 2006); Varjúszerenád (regény, 2006).
Díjak: Kolozsvári Írói Egyesület prózadíja (1979, 1985, 2003); Soros-életműdíj (1997); a Magyar Írószövetség Év Könyve díja (2003); Magyar Köztársasági Arany Érdemrend (1997). A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2005); az Irodalmi Jelen regénypályázatának I. díja (2006).
A lista elejére
Király László,
főmunkatárs
1943. november 19-én született Sóváradon, a kolozsvári BBTE orosz-magyar szakán végzett 1966-ban. 1968-tól az Előre kolozsvári tudósítója, ezt követően az Utunk szerkesztője. 1990-től a Helikon szerkesztőségi titkára, majd főszerkesztő-helyettese.
Verseskötetei: Vadásztánc (1967); Rendhagyó délután (1968) Ballada a fáradt asszonyokról (1970); Sétalovaglás (1976); Az elfelejtett hadsereg (1978); Amikor pipacsok voltatok (1982); Janicsártemető (válogatott versek, 1983) A téli tábor (1984); A költő égő asztala (1986); A föld körüli pálya (1988); Skorpió (1993); Beűzetés (1995); Azték imádság (1998); Éjféli esők (válogatott versek, 1998); A szibárdok története (2003); A Csomolungma bár (2001); Szentivánéji álmom (2005).
Prózakötetei: A Santa Maria makettje (elbeszélések, 1970); Kék farkasok (regény, 1972); Fény hull arcodra, édesem (elbeszélések, 1981); Az örök hó határa (válogatott elbeszélések, 2001) Madarak árnyéka (egybegyűjtött prózai írások, 2003).
Díjak: A Romániai Írók Szövetségének díja (1970, 1976, 1981); a Kolozsvári Írói Egyesület díja (1975, 2000, 2003); a Román Akadémia díja (1981); Pezsgő-díj (1982); József Attila-díj (1997); Déry Tibor-díj (1998); Székelyföld-díj (2000); Látó-díj (2000); Kolozsvári Írói Egyesület költészeti díja (2000); A Hűséges Szolgálat Rend lovagkeresztje (2000).; E.M.I.L. nagydíj (2003); A Magyar Művészetért-díj (2004); Caragiale emlékérem (2003).
A lista elejére
Lászlóffy Aladár, főmunkatárs
1937 május 18-án született Tordán, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán végzett 1959-ben. 1960-61: az Állami Könyvkiadó szerkesztője, 1961-ben az Irodalmi Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségében, 1962-69: a Napsugárnál dolgozik, 1970-ben rövid ideig a Dacia Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Utunk (1990 után a Helikon) szerkesztőségi tagja, a Korunk munkatársa.
Kötetei: Hangok a tereken (versek, 1962); Színhelyek (versek, 1965); A levelek vándorlása (gyermekversek, 1965); Képeskönyv a vonalakról (versek, 1967); Mekkora a kalapács? (gyermekversek, 1967); Szövetségek (versek, 1970); A hetvenes évek (versek, 1971); A következő ütközet (versek, 1974); A hétfejű üzenet (versek, 1976); ... hogy kitudódjék a világ (versek, 1980); Harmatjáték (gyermekversek, 1980); Hol én, hol idegen (versek, 1982); Legszebb versei (1984); Ledőlési határidő (versek, 1985); Héphaisztosz (regény, 1969); Papírrepülő (regény, 1973); Szabó Lőrinc költői helyzetei (kismonográfia, 1973); Az ólomkatona hadifogsága (regény, 1975); Szigetvár lakatja (elbeszélések, 1979); Svájci határállomás (elbeszélések, 1984); Régi rejtély - új talány (gyermekenciklopédia, 1986); A képzeletbeli ásatás (regény, 1986); Szövegek szövetsége (Műhelynapló a megtartó kedélyről, 1988); A holdbéli pásztor (mesék és monológok, 1989); Házsongárd (lírai temetőmonográfia, 1989); Keleti reneszánsz (versek, 1993);
Kőfalon kőszó (versek, 1994); Repülés a zuhanásba (versek, 1997); Felhősödik a mondatokban (1997); Válogatott versek (1998); Bársonyok és borgiák (2000); Átkopogások (2002); Gyarló és kalapécs )esszék, 2004; Jerikói trombitás (esszék, 96); Botrány Gordiuszban (1994, esszék); Longobárd korona (esszék, 96); Szélmalom leltár (esszék, 98)
Díjak: a Romániai Írók Szövetségének díja (1971, 1983); a Román Tudományos Akadémia díja (1974); Graves-díj (1988); József Attila-díj (1991); Látó-díj (1992); Déry Tibor-díj (1993); Berzsenyi-díj (1994); Tiszatáj-díj (1995); Ady Endre-díj (1995); Kossuth díj (1998); Magyar Művészetért díj (2005).
A lista elejére
Szőcs István, főmunkatárs
1928. augusztus 2-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem pedagógia-lélektan szakán végzett 1951-ben. 1951-től az Ifjúsági Könyvkiadó, 1958-tól az Utunk, 1968-69: nyugdíjazásáig az Előre szerkesztője.
Kötetei: Kritikus holdölte (regény, 1965); Rovarcsapda (bűnügyi regény, 1969); Üvegfedő (regény, 1971); Más is ember (illemtan, 1975); Selyemárhajó (művelődéstörténeti tanulmányok, 1979); Az inga félrejár (tanulmányok, cikkek, 2004.).
A lista elejére
Mózes Attila, próza
1952. április 8-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári BBTE magyar-francia szakán végzett 1976-ban. 1976-79: Székelyhidason francia-testnevelés szakos tanár, majd 1979-től a kolozsvári Utunk, később, 1990-től a Helikon prózarovatának szerkesztője.
Kötetei: Átmenetek (elbeszélések, 1978); Egyidejűségek (regény, 1980); Fény, árnyék, átdereng (elbeszélések, 1980); Üvegcsendélet (elbeszélések, 1982); Füstkorom (elbeszélések, 1984); A Gonosz színeváltozásai (három kamaratörténet, 1985); Árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket (regény, 1990, újrakiadás: 2000); Yesterday. Az Oroszlán Hava és egyéb történetek (elbeszélések, 1990); A vénasszonyok nyara (kisregény, 1991); Egy pohár vigyor (válogatott elbeszélések, 1996); Napnyugati vándorlás (válogatott elbeszélések, 2000); Céda korok történelme (válogatott esszék, kritikák, 2004).
Díjak: Ifjúság díj, a Romániai Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986), Látó-díj (2000). EMIL. nagydíj (2002); Emil kritikai díj (2004).
A lista elejére
Demeter Zsuzsa, kritika
1977. december 12-én született Székelyudvarhelyen. A kolozsvári BBTE magyar-finn szakán végzett 2002-ben. 2003-2007 között a BBTE Hungarológiai Doktori Iskola doktorandusa, 2007-től a Helikon szerkesztője.
A lista elejére
Papp Attila Zsolt, társművészetek
1979. május 10-én született Lugoson. 2002-ben végzett a kolozsvári BBTE bölcsészkarának magyar-román, majd 2007-ben a Sapientia-EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakán. 2003-tól a kolozsvári Krónika napilap Szempont mellékletének, 2008 áprilisától a Helikon társművészetek rovatának szerkesztője.
Kötetei: A Dél kísértése (versek, 2002); Fogadó a senkiföldjén (versek, 2008).
Díjak: a Romániai Írók Szövetségének debütdíja (2002); Mikó András-díj (2002).
A lista elejére
Nagy Mária, olvasószerkesztő
1944. augusztus 31-én született Nagybányán. A Bukaresti Egyetem idegen nyelvek fakultásán végzett román-orosz szakot 1967-ben. 1967-1971 között tanár Nagybányán, 1971-től az Utunk, 1990-től a Helikon munkatársa.
A lista elejére
Rákossy Tibor, műszaki szerkesztő
1947. December 4-én született Kolozsváron. 1990-től a kolozsvári Helikon műszaki szerkesztője.
A lista elejére
Deák Judit, titkárnő
1966. szeptember 10-én született Tasnádon. 1994-től a kolozsvári Helikon titkárnője.
A lista elejére
