A JAK-tábor második napjáról




A 30. JAK tábor második napját a szemináriumok uralták, egészen a vacsoráig zajlottak a különböző műhelymunkák. A nap folyamán nem csupán az állandó szemináriumok zajlottak, hanem az érdeklődők részt vehettek Ádám Anna társművészeti szemináriumán, Orbán Jolán filozófiai szövegolvasó műhelyén, Kalapos Éva speciális workshopján, ahol beszédtechnika és felolvasás képezte az alapot, valamint Deres Kornélia JAK Líraműhely Extra nevű eseménnyel várta a táborozókat. A délutáni programokon nagy volt az érdeklődés, a társművészeti szemináriumon például fotózással kezdték a műhelyt, majd ebből kiindulva születtek bizonyos szövegek, a műhely zárásaként pedig egy performanszot kellett megtervezniük a résztvevőknek.

 
 

 
Ezt követően Urbán Ákos és Lesi Zoltán beszélgetése következett a Solitude kapcsán. Tóth Kinga pedig egy videón keresztül mesélt nekünk néhány dolgot az ösztöndíjjal kapcsolatban, továbbá bejelentette, hogy idén Papp-Zakor Ilka részesül az ösztöndíjban. A bejelentés után Lesi Zoltán ismertette a program alatt végzett tevékenységét. Elsősorban német sportolókról ír, ezen belül is pontosabban egy magasugróról, Gretel Bergmannról, aki zsidó származása miatt nem vehetett részt az olimpián. Továbbá a helyette olimpiára küldött lány, Dora Ratjen is kutatásának témáját képezi, akiről az olimpia után kiderült, hogy interszexuális, ezért elvették díjait és férfiként kellett leélnie élete hátralevő részét. Ebből az anyagból tervezett egy kiállítást, mely végül más formában, de létrejött. Az ösztöndíj által nyújtott lehetőségekre terelődött a szó, melyek közül kiemelt helyet kapott a nemzetközi munkakapcsolatok megteremtődése. A beszélgetés végén a közönség is feltehette kérdéseit, ahol véleményem szerint egy igen fontos nyelvi kérdés vetődött fel: a német nyelvben milyen nemmel jelölődik az interszexuális személy, a magyarban ezt ki lehet kerülni, de más nyelvekben nem. Lesi Zoltán álláspontja ezzel kapcsolatban az volt, hogy olyan nemmel kell jelölni, ha az adott személyről beszélünk, amilyen neműnek éppen érezte magát. Dora Ratjen esetében például fontos szempont, hogy az olimpia előtti vagy utáni időszakról beszélünk.

 
 

 
A nap következő pontja az ifjúsági irodalom felé irányult, a 2050 antológia kapcsán Dóka Péter, Dávid Ádám, Zelei Bori és Gáspár Anna beszélgettek Németh Gábor Dávid vezetésével. Az antológiában megjelent szövegek kapcsán elmondták, hogy bár a jövőben játszódó történetekről van szó, mégis nagy számban fordul elő a saját életből való merítkezés. Zelei Bori egy részletet olvasott fel a Hangyafarm című szövegéből, melynek kapcsán elmondta, nála a sci-fi háttérként szolgál három kamasz érzelemvilágának bemutatásához, mivel úgy gondolja, az embereket mindig ugyan azok a dolgok érdeklik minden korban. Gáspár Anna is hasonlóképp fogalmazott ezzel kapcsolatban, nála is a családi viszonyok kerülnek előtérbe és a sci-fi elemek szintén csak háttérként szolgálnak.

 
 

 

Az egyik leginkább várt eseményével zárult a második nap, mégpedig a Kultúrkampf címet viselő beszélgetéssel, ahol Fehér Renátó, Kukorelly Endre és Papp-Für János vettek részt Bende Tamás vezetésével, olyan témákat járva körül, mint az újonnan megjelent Oláh János ösztöndíj körüli problémák, valamint a kultúr-finanszírozási anomáliák. Az ösztöndíjjal kapcsolatban felmerült elsődleges probléma, hogy sem a JAK, sem a FISZ, sem pedig a Szépírók Társasága nem került be a kuratóriumba, ugyanakkor még a felkérés sem érkezett feléjük ezzel kapcsolatban. A beszélgetés végén Nagy Kata, a JAK elnöke elmondta, közös párbeszédbe kezdtek a más írószövetségekkel és közösen próbálnak döntéseket hozni ilyen kérdésekkel kapcsolatban.

 

 

 

 
 

A képek forrása: a József Attila Kör Facebook-oldala.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter