„A lámpákat már mind leoltottuk és félek.”- André Ferenc a Bretter Körön

,




„Ezeknek a verseknek a megírása nem opció, hanem létszükséglet.”- indította el a beszélgetést Kali Ágnes december 11-én a Bulgakov Kávéházban megrendezett Bretter György Irodalmi Körön, melynek meghívottja, a sokak számára már ismert André Ferenc volt.  Rendhagyó módon, ezúttal a Bretter Kör elnöke ült a forró székbe, kiadásra váró kötetének szövegeit vitatták meg Sánta Miriám moderálásával.

 
 

 
Szokás szerint az estet a szerző nyitotta a versek felolvasásával, majd Kali Ágnes osztotta meg vitaindítóját a jelenlevőkkel, melyben érzeteire támaszkodva mutatta be André Ferenc műveinek két otthonát: a bentet és a kintet. Később elárulta, hogy gondolatait nem csak ezekre az írásokra alapozta. A szünet utáni csendet Juhász-Boylán Kincső törte meg, rávilágítva a versekben megjelenő háború problematikájára. Erre reagálva, Kali Ágnes elmondta, hogy számára ezek a háborúk a legtöbb helyen magánéleti jellegűek, viszont a vízbefúltak képből kiindulva releváns számára egy olyan olvasat is, amely a jelenlegi menekültválsághoz kapcsolódik. Mindenképpen nyomasztó lehetőségként jelenik meg, tette hozzá később Horváth Benji.

 
 

 
Ezek után Sánta Miriám elmondta, szerinte André a saját hangjára írta a verseket, de kissé kifogásolta az ismétlések gyakoriságát. Felmerült problémaként a szövegek túlzott explicitása is, amit Székely Örs egyfajta biztonsági játéknak titulált, mintha az író attól félne, hogy az olvasó nem érti meg. Ugyanebbe a kategóriába sorolta a szinte mindenütt megjelenő álló zárlatokat, ami jó technika ugyan, de ha a kötet változatosságát tartjuk szem előtt, egészségesebb ritkábban használni.

 
 

 
A beszélgetés során rengeten dícsérték a verseket, kiemelve azok zeneiségét, képi világát, aktualitását. ,,Ne felejtsük el, hogy André kész van.”- jelentette ki Okos Attila. Viszont a Szilvafák c. vers megosztotta  az ott tartózkodókat, döntési nehézségekbe ütköztek a vers zártságát illetően. Humorosan be is vezették a közösségi líra fogalmát, megkérdőjelezve a szöveg érthetőségét a nem csíkszeredai olvasók számára. Ezzel szemben sokak szerint az utalások hozzáadnak az alkotáshoz, az üzenete viszont univerzális, az otthonhoz való kettős viszonyulás mindenki életében jelen van. Székely Örs hozzá is tette: a szorongás a fontos, nem a helyhezkötöttség.

 
Végezetül André Ferenc szólalt fel, reagálva a vitára, kiemelve néhány témát: nem kell fennakadni a földrajzon, fontos neki a zárlat, általában zenére ír, nem tud aktivistaként fellépni a globális problémákkal szemben, közelebb áll hozzá a mindennapok bizonytalansága, a lehetőségek traumája.

 
 

 

A képeket György Alida készítette.

 

 

 

 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter