A távolság fizikája




 

A téridő gyűrődései milyennek tűnnek az eseményhorizontról? Mekkorára kell nőnie két test között a gravitációs mezőnek, hogy elgörbíthesse a fényt? És vajon ki mossa ki a Marsról hazatért űrhajós alsóneműjét?

 

Fodor Balázs kötete nem árul zsákbamacskát: ahogy előrejelzi azt a cím, valamint a borítón található csillagköd fotója is, valóban kozmikus távolságokat igyekszik bejárni. A verseket bevallottan olyan képzőművészek inspirálták, mint Debreczeni Imre vagy Martin Henrik, de a kötetet is Oliver Arthur munkái illusztrálják. Ez tükröződik a plasztikus versnyelvben is.

 

Mint egy asztronauta, aki tisztában van azzal, hogy űrsétája több száz tudós, több ezer óra munka és megszámlálhatatlan fizikai együttható közös teljesítménye. Figyelme kimért, lassan halad és minden megfigyelést dokumentál. Ugyanakkor tudja, hogy ezek a megfigyelések csupán nyomok, amelyek sokkal összetettebb rétegeket rejtegetnek. Tudja, hogy egy tó formájából következtetni lehet az eredetére, egy égitest színeiből a kémiai összetevőkre, egy mozdulatból pedig a szándékra, indítékra és érzelmi állapotra. A távolságokat próbálja felmérni, lejegyezni és feltölteni jelentéssel. A világra irányuló kíváncsiság kötelességként vezérli: „Elvégezni a feladatot. Ez minden.” (Mantra)

 

A meteorzáporok és keringő holdak között a személyes szorongás hullámai is átszűrődnek. Miközben a kozmogónia különböző vetületei bontakoznak ki, felsejlik egy családtörténet, melynek szereplői ugyanolyan érvényű létezők az univerzumban, mint bármely égitest. Kérdés, ha a galaxisok örvénylését, az évszakok váltakozását és a két ember között kialakuló viszonyokat ugyanazok az univerzális erők és hatások irányítják, akkor hol kezdődik a tulajdonképpeni szabad akarat? Egyáltalán lehet-e akarata a világűrben keringő testeknek? Mennyire magányos egyetlen foton? Ha elsírja magát, akkor hullám, ha vidám, akkor részecske?

 

Olvasáshoz mindenképp post-rockot ajánlok háttérzenének, lehetőleg az Eleventh Vibration Illusions című albumát.

 

 

Fodor Balázs: Kozmológiai állandó. Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2019.