A zsombolyok feneketlen kutak – Király Farkas könyvbemutatójáról




A tizedik alkalommal megrendezett Kolozsvári Magyar Napokon az E-MIL rendezvénysorozatának részeként került sor Király Farkas Ha elfogy a fény című kötetének bemutatójára augusztus 23-án a Bulgakov Kávéház teraszán. A beszélgetést Márton Evelin moderálta, aki rögtön egy címajánlatott tett a szerzőnek, mégpedig egy másik elbeszélés, az Ahol a varjú ugat címét. A szerző egyet el is árulta, az a cím is szerepelt a lehetőségek között még az elején, viszont a barátai szavazatai alapján ez a változat nyert.

 
 

 
Kezdésként Király Farkas elmesélte, hogyan került kapcsolatba a barlangászok világával, mi volt az, ami megragadta és bevonzotta őt a sötét járatok mélyére. Elsősorban azért választotta a barlangászást, mert tériszonya volt, viszont amikor ereszkedtek le a zsombolyokba, még nem volt olyan felszerelésük, amivel az egészet be lehetett volna világítani, így sosem látta, mekkora mélység van alatta. Bodor Ádám szövegeinek világát idézi az vidék, ahol bauxitot bányásztak és ahol felfedeztek üres járatokat, amelyeket a barlangászok térképeztek fel. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerző barlangi fotózással is foglalkozott, mely elmondása szerint ma nagyon könnyűnek tűnik, hiszen megvan hozzá a megfelelő technológia, viszont amikor ő kezdte, ez egy nagyon bonyolult és összetett dolog volt. Ugyanakkor azt is hozzáfűzte, maga a könyv nem egy barlangászati szakkönyv, sokkal inkább azt a különös világot akarta megragadni, ahol még aktívan élnek a hiedelmek, babonák, ahol a zsombolyok feneketlen kutak.

 
 

 
A szerző a kötet két fontos szervezőelemét emelte ki, az egyik a helyszín: Lépesváralja, amiról nincs konkrétan meghatározva, hogy hol is van, de köré szerveződik minden. A másik az ivás, aminek ezen a vidéken megvan a közösségszervező ereje. Király Farkas a kötetben többnyire kitalált neveket használt, elmondása szerint azért, mert nem konkrét embereknek, hanem magának a bányavidéknek akart emléket állítani, ami azóta összeomlott, vagy épp lebontották. A kötetben a novellák kronologikusan vannak felfűzve és nem csupán a barlangászok történeteiről szólnak, amit a szerző azzal indokolt, hogy a barlangásznak is van élete, ami a barlangon kívül zajlik, ugyanakkor szereti megírni a tehetetlenségbe záródó emberek történeteit, amelyekkel találkozott.

 
A kötet születéséről is szó esett, amelyről mint kiderült, nagyon hosszú idő hozadéka volt, rengeteg összegyűlt jegyzettel a háta mögött és mint legnagyobb ihlet, a határidő volt, ami megsürgette a létrejöttét. Király nosztalgikusan mesélt arról, hogy míg gyerekeit várta, hogy a különböző iskolai tevékenységeikkel végezzenek, ablakpárkányokon, tableten írva álltak össze a történetek.