Ahogy az emberek, úgy a városok is változnak – bemutatták a Kolozsváros antológiát




Harminc szerző írásait, verseit, novelláit és regényrészleteit tartalmazza a Kolozsváros antológia, amit június 15-én mutattak be a budapesti Margó Irodalmi Fesztiválon. A Jelenkor Kiadó gondozásában megjelent kötetről Balázs Imre József, az antológia egyik szerkesztője beszélgetett három íróval: Bodor Ádámmal, Tompa Andreával és Láng Orsolyával a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

 
Ám az est főszereplője mégis maga a város volt és természetesen az a hiánypótló kiadvány, ami abban tér el más, Kolozsvárt bemutató kötetektől, hogy ebben egyes szövegekhez térképek és térképrészletek is csatolva lettek (a térképeket Bartos-Elekes Zsombor válogatta). Ugyanakkor kizárólag élő, kortárs szerzők műveit válogatták össze (társszerkesztő: Daray Erzsébet), de itt egy pillanatra meg kell emlékeznünk a nemrég hirtelen elhunyt Térey Jánosról. Ő már sajnálatos módon nem élhette meg a kötet megjelenését pedig egy írásával szintén gazdagította a könyvet. Balázs Imre József elmondása szerint Térey egy olyan mozzanatát írta meg a városnak, amire talán a kolozsváriak fel sem figyelnek: egy szálloda fantasztikus szocreál giccsét.

 

 

 
„Az, hogy kortárs szerzők szövegeit válogattuk össze, azt gondolom, hogy a város képét is befolyásolja” – mondta bevezetőjében Balázs Imre József, aki azt is kiemelte, hogy az antológiában nem csak olyan szerzők szövegei kerültek, akik Kolozsváron születtek vagy, akik szorosabban kapcsolódnak a városhoz, hanem olyanoké is, akiket valamilyen módon megihletett a város. Így került például Térey és Cserna-Szabó András szöveg is a kötetbe.

 

 

Eltűnt a város higgadt méltósága

Különleges érzések és emlékek kerítettek hatalmukba miközben az antológia bemutatójának meghívottjait hallgattam. Akik éltek már Kolozsváron azok tudják, hogy a város kitörölhetetlen emlékeket hagy maga után, ám azzal mélyen egyet tudtam érteni, amiről Bodor Ádám mesélt. Ahogy az emberek, úgy a helyek is változnak, Kolozsvár pedig érezhetően nagy változásokon ment át az utóbbi években, évtizedekben.

 

 

 
Az író, aki egyébként a város szülöttje, és aki életének első, legmeghatározóbb időszakát itt élte, arról mesélt, hogy szerinte Kolozsvár már nem az a város, ami valaha volt. Az utóbbi időkben eltűnt az ott élőket is meghatározó higgadt méltóság a városból. És bár hosszú éveket töltött itt, mégsem írta meg sosem a várost, hiszen írásainak helyszínei – ahogy arról a Bodorland fantázianevet viselő rendezvényen is mesélt néhány nappal korábban – alapvetően kitaláltak, fiktívek.

 
De a változást nemcsak ő érzékelte. Tompa Andrea író a hihetetlenül drámai, gyors lakosságnövekedéssel hozta összefüggésbe, hogy megváltozott a város arca. Láng Orsolya pedig arról mesélt, hogy ő „megörökölte a várost”, egy mentális várost kapott örökségül a szüleitől, és bár nem itt született, egyetemi évei és felnőttkori kibontakozása, „eszmélése” itt történt, ezért egy nagyon meghatározó tér lett számára. Viszont már neki is keresnie kell a helyét a városban…

 

 

Emblematikus kolozsvári helyek

A könyvbemutató második felében az érzelmi topográfiára, a jelenevő írók kedvenc helyeire terelődött a szó. Bodor Ádám elsősorban a Majális utcáról beszélt, hiszen itt született és élt, valamint a vadregényes Botanikus-kertről, míg Tompa Andrea a Farkas utcát emelte ki, ahová tanítani jár, mert a kolozsvári színművészeti néhány esztendővel ezelőtt ide költözött.

 

 

 
Láng Orsolya a terek és a személyek elválaszthatatlan kapcsolatára hívta fel a hallgatóság figyelmét, mert sokszor egy város kedvenc helyei kedves emberekhez kötődnek inkább.
A szerzők ezután a kötetben szereplő műveikből olvastak fel részleteket. Láng Orsolya szövege a Látó folyóirat kolozsvári tematikus számából került bele az antológiába, Bodor Ádámtól A börtön szaga című interjúkötetből válogattak, míg Tompa Andrea Fejtől s lábtól regényéből került egy részlet a Kolozsváros antológiába.

 
A kötetben – a teljesség igénye nélkül – további szöveg szerepel Szabó T. Annától, Vida Gábortól, Visky Andrástól, Karácsonyi Zsolttól, Demény Pétertől, André Ferenctől, Egyed Emesétől, Selyem Zsuzsától, Zágoni Balázstól és Horváth Benjitől is.

 

 

 

fotók: a Margó Irodalmi Fesztivál facebook oldala