Aki megtestesíti a fél bölcsészkart a Bretter körön




Ezen a héten Sánta Miriám tapasztalhatta meg, milyen érzés, amikor őt hallgatják és róla írnak tudósítást. Szövegeihez Horváth Benji vitaindítóként egy hét pontból álló összefoglalót írt, melyben többek között a nyelv és a testiség kapcsolatára helyezi a hangsúlyt, majd a szövegekkel párbeszédben álló verset olvas fel.
 
André Ferenc, mint moderátor próbálta meghozni a közönség kedvét a hozzászólásra. Egyetértett Benjivel abban a tekintetben, hogy a szövegekben fontos hangsúlyt kap a testiség és a nyelv, melyben egyszerre játszik össze az archaikus ima nyelve valamint a kortárs fellengzős hangvétel. A címválasztást kevésbé tartja sikeresnek, mint magukat a szövegeket. Benji véleménye szerint a címek egyfajta iróniával fordulnak a szövegek felé, így feszültséget képesek létrehozni. Gothár Tamás szintén ezt a feszültséget emeli ki, ahol a címek kontrasztban állnak a szöveggel.

 
 

 
Balázs Imre József A fekete bárány és A tengerről címekkel kapcsolatban tetszését fejezte ki. A Beton című vers kapcsán hozzáfűzi, hogy a minimalista tőmondatok egyszerűsége hatásos, viszont ezt ellenpontozva van a jelzőkkel túlzsúfolt mondatok által. Ezzel a gondolattal André is egyet ért, majd átadja a szót Bréda Ferencnek, aki bizonyos szövegek prózaiságát emeli ki. Továbbá rákérdez még a költő személyére, aki mintha elbújna a versekből kovácsolt páncélja mögé. Balázs Imre József szerint viszont elég egyértelműek az érzelmek például az Ima a hallgatagsághoz, vagy a Feketebárány blues című versekben. Horváth Benji A tengerről versben levő erős érzelmi töltetet emeli ki, ahol a személyesség ugyan jelen van, de nem derül ki, hogy mit hallgat el. Bréda Ferenc ezt „miriámi misztériumként” határozza meg, melyből nem tudjuk meg, hogy ki a szerző és így nem is vagyunk képesek fogást találni rajta.

 
 

 
Kulcsár Árpád egy egészen új nézőpontból közelít a szövegek felé, ellenérzését fejezi ki a természeti képek használatával szemben, mivel meglátása szerint azok akkor vannak jelen, amikor az érzelmeit akarja a szerző hozzájuk igazítani. Ha a romantika felől bontjuk ki, akkor a szövegek a dalszövegek felé közelítenek, formailag nagyon konfúzak. Úgy érzi tehát, hogy a természeti képek beemelése a szövegbe nem hoz semmiféle többletet az előzetes tudásához képest. Horváth Benji viszont rávilágít arra, hogy amit behoz a természeti képekkel, azt egyazon időben ki is figurázza. Balázs Imre József bár érti Árpádot, de úgy érzi, hogy kicsit kívülről lett megfogalmazva a kritika, ugyanakkor a közhelyektől védi a szerzőt. Árpád ez kapcsán az autenticitás hiányát fűzi még hozzá a gondolatmenethez.

 
 

 
Kali Ágnes a Feketebárány blues szövege kapcsán emel ki még néhány részletet, mi szerint egy jól felépített gondolat után rögtön egy naiv mondat következik, melyek gyengítik a szöveget. Ezt követően utolsó szó jogán Miriám hosszan és részletesen válaszol a felmerült kérdésekre.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter