Arany 200 – Helikon lapszámbemutató




Március 10-én este hattól a kolozsvári magyar Főkonzulátuson mutatták be a Helikon folyóirat Arany Jánosról szóló tematikus lapszámát Arany 200 címmel. Mile Lajos főkonzul köszöntője után Egyed Emese arról beszélt, hogy Arany mindannyiunk közös élménye: kiindulópontként Baráth Ferenc 1872-ben kelt tankönyvét vette alapul (Esztétika a verstan rövid vázlatával), amelyben számtalan hivatkozást találunk már a 19. század folyamán Aranyra. „Minden bajuszpödrése mellett tudós, tudatos költő”– mondta Egyed Emese, hiszen a Koszorú folyóiratot szerkeszti, belejavít Madách Ember tragédiájának kéziratába, módosításokat javasol, nem áll meg csupán egyféle irodalomszemlélet mellett és több olvasói réteget is igyekszik megszólítani. Életművének fontos kutatási szakasza az a vaskos kötet (Arany János munkái – Lapszéli jegyzetek, Folyóiratok I.), melynek szerzőjével, Hász-Fehér Katalinnal interjú is olvasható a Helikon-lapszámban.
 
 

 
„Én játszom ugyan, de ti vegyetek komolyan”- mondja Szilágyi Domokos, és nyomán Karácsonyi Zsolt, aki Aranyt úgy határozza meg, mint aki azt mondaná: „én komoly vagyok, de akár játszani is tudok”. Arany Jánost kortársunknak érzi, akinek megvan a képessége arra, hogy váratlanul megjelenjen, aktualitását pedig a szabadságról való beszédben látja.
 
A lapszám különlegessége, hogy a versek szerzői felkérésre írtak episztolát Aranyhoz: Horváth Benji számára egy jól kihasználható alkalom volt, mivel régóta tervez egy Vojtina ars poeticája-átiratot, Varga Melinda gyerekkori Arany-élményét és Kolozsvárt szőtte bele versébe, Boda Edit számára egyszerű kihívásnak bizonyult, Varga László Edgár pedig így tisztelgett az örökösen keresgélő, bizonytalanul őrlődő Arany előtt.
 
 

 
Demeter Zsuzsa arra kereste a választ, hogy vajon ennek az Arany-emlékévnek lesz-e olyasfajta hozadéka, ami által a költő közelebb kerül hozzánk és nem magasabbra emelkedik piedesztálja? Egyed Emese abban látja a megoldást, hogy Arany már alapjaiban összeköt mindenkit, általa is figyelünk egymásra. Olyasmiről szól az élete, ami megengedi, hogy magunkról is beszéljünk az életmű alapján. Horváth Benji hozzáteszi, hogy Arany ilyen szempontból mégis kisajátíthatatlan, ebben különbözik Petőfitől.
 
A bemutatón hallhattuk a felkért szerzők versfelolvasásait, a beszélgetést pedig Mile Lajos főkonzul zárta.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter