Az irodalom önismereti lecke – Költészetnap másképp, Székelyudvarhelyen




Muszka Sándorral és Korpa Tamással ünnepelték a Magyar Költészet Napját április 12-én Csíkszeredában, 13-án Székelyudvarhelyen. A szerzők Murányi Sándor Olivér meghívására találkoztak az irodalomkedvelőkkel – nemcsak költeményeiket olvasták fel, de bepillantást engedtek munkájukba, és kedvenc szerzőikről is beszéltek.

 

 

 

Csütörtök este a székelyudvarhelyi G. Caféban több korosztály képviselői is megjelentek: a Tamási Áron Gimnázium középiskolásai és az idősebb generáció tagjai számára is szórakoztató formában zajlott a beszélgetés. Korpa Tamás, a Kalligram Kiadó szerzőinek egyike, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke bemutatta az irodalmi szervezet tevékenységét, egyúttal elárulta, hogy generációváltás zajlik a FISZ-ben, ehhez erdélyi látogatása során új szerzőket is keres. Muszkáról, aki a G. Café közönségének kedvelt szerzője, Murányi elárulta, hogy már több mint tíz közös fellépésen vannak túl – a kézdivásárhelyi költő több verseskötetet és a népszerű székely egyperceseket tartalmazó, Sanyi bá’ című könyvét is bemutatta már Udvarhelyen.

 

 

 

Ezúttal mindkét szerző a líráról, a költészetről beszélt, kizárólag verseket olvastak fel, de azok sem csalódtak, akiket a Sanyi bá’ stílusa vonzott a találkozóra: a kézdivásárhelyi Muszka saját munkamódszereiről, eddigi pályafutásáról hamisítatlan székely humorral, öniróniával nyilatkozott. Amikor az alkotás folyamatáról faggatták, bevallotta, hogy gyakoriak a javítások a szövegeiben, sőt, „olyan is van, hogy az egész egy nagy áthúzás”. Korpa Tamás sokat sejtetően hozzátette, ő is kézzel írja verseit.

 

Később a költők prózai műfajok felé történő „kikacsintása” került szóba. Muszka szerint a mondanivaló határozza meg a műfajt, saját munkásságát tekintve a Sanyi bá’-ról úgy fogalmazott, „addig hülyéskedtem, amíg úgy maradtam”. Magát „botcsinálta prózaírónak”, „megélhetési bűnözőnek”  tartja. Korpa Tamás egyetértett vele abban, hogy a prózaíráshoz, főként a regényíráshoz sokkal több ötlet és kitartás kell, mint egy rövidebb műfajhoz.

 

 

 

Ugyanakkor elismerték, hogy Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz című novellagyűjteményét jogosan választották a kritikusok az elmúlt harminc év legjobb prózakötetének, hiszen „rövid, de ütős” írásokat tartalmaz. Murányi az irodalmi életben méltatlanul háttérbe szorult kedvenceikről is faggatta a költőket, akik a marosvásárhelyi Szőcs Kálmánt, Lászlóffy Aladárt és Hervay Gizellát emelték ki – utóbbi szerző munkássága Korpa Tamás szerint reneszánszát éli a kolozsvári irodalmárok körében.

 

Főként a fiatal irodalomkedvelőknek szóltak a záró gondolatok: egységesen elfogadott verselemzések és értelmezések helyett olvassanak minél többet, és gondolkodjanak a saját fejükkel, fedezzék fel az irodalmi művekben és interjúkban, kritikákban rejlő önismereti leckéket.
 

 

 

 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter