„Az isten háta mögött egy kicsit balra” – Bene Zoltán Sarki fény című regényének bemutatója




 A könyvhét második napján, pénteken délután 5 órától került bemutatásra Bene Zoltán legújabb regénye a Bánffy-palota udvarán. Az íróval Kinizsi Zoltán beszélgetett.

 

Kinizsi Zoltán mindjárt a beszélgetés elején felkeltette a közönség kíváncsiságát, amikor is megjegyezte, azt hitte, hogy az utópiák kora lejárt, Bene Zoltán regényét viszont utópiaként olvasta. A regény azzal a feltevéssel játszik ugyanis, hogy nem bomlott fel az Osztrák-Magyar Monarchia, világháborúk sem voltak – így is indul a regény. A cselekmény sem akárhol játszódik, hanem az Északi-sarkon, a Ferenc József-földön. Bene Zoltán elárulta, akár utópiaként is felfoghatjuk a regényt, de a regény igazából az utópia mintájára megalkotott nagyon sajátos műfajba tartozik: az ukróniába. Az ukrónia – magyarázta az író – a kronosz, azaz az idő fosztóképzőjével megalkotott szó, szó szerinti jelentése: nem létező idő, a mi lett volna, ha… kérdése. „Az ukróniának az a sajátossága, hogy ha az időben minél messzebb megyünk, minél messzebb változtatunk egy ponton, annál jobban szétágazik az egész. Ez olyasmi, mint két perzsaszőnyeg, amikből az egyiken a szövőnő mindjárt az elején másképp szövi bele a mintát, és ettől a szőnyeg mintája teljesen eltérő lesz” – folytatta. A Sarki fényben ott változik a minta, hogy nincsenek világháborúk, Ferenc Ferdinándot ugyan megölik, de felépül, mindebből kifolyólag elmaradnak a Párizs környéki békekötések is. Osztrák-Magyar Monarchia helyett azonban Közép-Európai Monarchia szerepel a regényben, kicsit ki is tágult egyes lengyel területekkel. A Ferenc József-föld, ami az Osztrák-Magyar Monarchiának kvázi gyarmata volt, hivatalosan azonban sosem volt gyarmat. „Az isten háta mögött egy kicsit balra” – jegyezte meg a szerző. Kőolaj kitermelést folytat itt a Monarchia, ennek következtében különböző telepeket hoznak létre, és egyik ilyen telepre száműzik a regény főhősét is.

 

 

 

Szó esett még a regény helyszínének ábrázolásmódjáról, Kinizsi Zoltán megfogalmazása szerint, erről a „fehér földi pokol”-ról, a kirekesztés számos, ma is élő formájáról, mint amire a regény szimbolikusan utal; illetve a regénybéli szerelem lehetőségéről mint egyfajta megváltásról. A beszélgetés egyik legizgalmasabb kérdésfelvetése volt a társadalmi folyamatokban az emberi tényezők szerepe. Kinizsi Zoltán kérdésére, miszerint mi lett volna, ha valóban nem tör ki az első az első és a második világháború, Bene Zoltán elgondolkodtató válasza az volt, hogy a történelmi szükségszerűségeket nagyon nehéz átugrani, érdemi változások amúgy sem történtek volna, mivel az emberi természet lényegileg változatlan. „A mi lett volna, ha kérdését azért fontos feltennünk, hogy rájöjjünk, részleteiben talán más, de egészében nagyon hasonló lenne a világ” – sommázta Bene Zoltán.