Bevezetés a devianciába – a JAK tábor 1. és 2. napjáról




A József Attila Kör idén 28. alkalommal szervezte meg irodalmi táborát augusztus 23. és 27. között, mely bővelkedik izgalmasabbnál izgalmasabb programokban. Az első nap, mivel Kolozsvár messze van Szigligettől, ezért csak a Versumonline műfordítói portál bemutatójára sikerült elérnem.
 
Krusovszky Dénes, Nemes Z. Márió, Mohácsi Balázs és Urbán Bálint szerkesztőkkel Mezei Gábor vezette a beszélgetést, melyből kiderült, hogy a Versum hiánypótoló vállalkozás, az első magyar műfordítói portál, mely ráadásul a lírára és interjúkra fókuszál. A szerkesztők azt tapasztalták, hogy amint beindult a honlapot, rövid időn belül rengetegen kezdtek el nekik fordításokat küldeni, elismert és kezdő fordítók egyaránt. A beküldött fordítások nagy százaléka angol nyelvből történik, azonban egyre nagyobb mértékben vannak jelen a kisebb nyelvek is, mint a lengyel, az izlandi, sőt van egy fontos cseh költészeti sorozat is a honlapon.
 
Az létrehozást az a tapasztalat motiválta, hogy éreztek egy tendenciát a magyar irodalomban arra, hogy a szerzők, kritikusok inkább csak a magyar szerzőket olvassák, tőlük inspirálódnak, nem próbálnak kitekinteni a világirodalom fele, márpedig, ahogy Krusovszky is fogalmaz, “hogy lehet valaki úgy író, hogy nem fordít?” Egyelőre leginkább “page poetry”-t (papír alapú költészetet) közölnek, azonban igyekeznek nyitni az intermedialitás fele is, például Szkárosi Endrével beindítani egy hangköltészeti rovatot.
 
A fordítás a fordító költői nyelvére is hatással van, mert nem csak másabb jellegű poétikákkal találkozik a szerző, de a fordítás által sokszor olyan mondatokat kell leírnia, amelyeket magától, saját versében nem írna le, és ez az elmozdulás a komfortzónából árnyaltabbá teheti a fordító költészetét. Az is kiderült, hogy hamarosan közös könyvsorozat fog megjelenni a Magvető kiadóval, melynek első darabja a portugál költő, Al Berto Tűzvészkert című kötete lesz, Urbán Bálint fordításában.
 
 
versu
 
A második napon Gács Annával, Gálos Orsolyával és Szécsi Noémivel beszélgetett Bárány Tibor a könyvkiadásról, a brandingről, valamint a magas- és a populáris irodalom viszonyáról. Bárány gyűjtőfogalommal, a két kategóriát közösen szélessávú irodalomnak nevezte, melyet a Libri Kiadói Csoport igyekszik lefedni.
 
Arról a jelenségről beszéltek, miszerint a magasirodalom fogyasztói inkább fordulnak a populáris irodalom fele is, egyfajta bűnös élvezetként, viszont ez fordítva kevésbé mondható el. Amíg a magyar irodalmi beszédmódban erősen jelen van a kettő elhatárolása, addig a világirodalomban kevéssé határolódik el az elit és a nem elit.
 
Populáris irodalom kiadása által válik lehetővé a magasirodalom kiadása is, mivel az előző nagy számú eladásaiból tudják finanszírozni a kisebb példányszámban elkelő, azonban minőségi könyveket. Fontos a branding, a szerző építése, a branding hiszen – legalábbis kiadói szempontból – az irodalom termék, amit értékesíteni kell. Ezalatt természetesen nem azt kell érteni, hogy a kiadó megszabja a szerzőnek, hogy mit tehet és mit nem, inkább a folyamatos médiajelenlét, interjúk, stb. által próbálják a közbeszédben tartani az írót.
 
 
libri
 
Ezt követően a Jelen! irodalmi antológia bemutatására került sor, mely a Móra kiadó és a JAK gondozásában került kiadása. A hiánypótoló alkotás 17 szerző novelláját tartalmazza, melyek a mai kamaszok napjaiból mutatnak be helyzeteket, hozzájuk, róluk próbálnak szólni. A kötet egy pályázat végeredménye, amelyre 40 év alatti szerzők novelláit várták, a számmisztika kedvéért 39 szöveg érkezett be, amelyből Gaborják Ádám és Dávid Ádám kiválasztott 11-et, majd beválogattak még 6, máshol közölt szöveget, amelyek szintén illettek a tematikába.
 
A szerzők közül Béres Tamás, Gáspár Singer Anna, Nagy Ildikó Noémi, és Molnár T. Eszter voltak jelen, akiknek novelláiból hallhattunk részleteket. Meséltek a szövegek létrejövéséről, a motivációról, amely a megírásra késztette őket. A szövegekben gyakran jelenik meg a virtualitás és a realitás közötti feszültség, a kamaszok identitás keresése, konfliktusai. Bár alapvetően borús hangvételű írások születtek, többnyire van bennük feloldás. Nagy Ildikó Noémi szerint teljesen más most kamasznak lenni, mint az ő idejében, azt tapasztalja, hogy a mai tinédzserek ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, mint a 30-40 évesek. A kötet célja a fiatalság megszólítása mellett az is, hogy a novellát visszahelyezze a magyar irodalomba.
 
 
jelen
 
Az est záró beszélgetése Dénes József ‘Dönci’ Szökésben című visszaemlékezés-kötetének bemutatója volt, Bárdos Deák Ágnes, Kamondy Ágnes, Kiss László, Krausz Tivadar egykori zenésztársai, és Vass Norbert beszélgettek a szerzőről. Teljesen laza hangulatú, nosztalgikus beszélgetés alakult ki arról, hogy mennyire másképp emlékeznek ugyanazokra történetekre, hogy milyen volt Dönci személye az ő nézőpontjukból. Dönci nagyon komolyan vette a zenélést, “dilettánsokkal nem szívott egy cigit”, mondta Krausz.
 
A kötet csak a szerző halála után tudott megjelenni a Jaffa kiadónál, a hatalmas szöveganyagot Vass Norbert szerkesztette meg és állította össze egy kötetté, így betekintést nyerhetünk többek közt az UHR, az Európa Kiadó zenekarok történetébe, Dönci életébe, egyfajta “bevezetés a devianciába”, akár azt is mondhatnánk, hogy a könyv egy korszak lenyomata.
 
 
dönci
 
A hivatalos programok után pedig a fiatal költők bebizonyították, hogy a legjobb bulik sokszor a legcikibb slágerekkel kezdődnek.
 
 
 
A fotókat Bach Máté készítette.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter