Bodor Ferenc forradalma




 
 

Ágyúcső és puskapor. Bodor Ferenc, a csíki ’48-as ágyúöntő és lőporgyártó. Sajtó alá rendezte Pál-Antal Sándor. Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely, 2017.
 
 

Új, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi vonatkozásaival foglalkozó kötet jelent meg a Mentor Könyvek Kiadó gondozásában. A Pál-Antal Sándor ny. marosvásárhelyi főlevéltáros által sajtó alá rendezett kötet egy közel másfél évszázados vitát, Bodor Ferenc 1848–49-ben játszott szerepét veszi elő.

 

A kötet összesen tíz közleményt tartalmaz, melyek négy szerző (Pál-Antal, Süli Attila őrnagy hadtörténész, Komán János történelemtanár–újságíró, és Hermann Róbert hadtörténész) tollából származnak. A tanulmányok közül kiemelnénk Komán írását, melyben kísérletet tesz Bodor életútjának rekonstruálására: a Felvidéken látta meg a napvilágot Krausz Ferenc Xavér néven, 28 évesen vett el egy kővárvidéki hölgyet, felesége szülőföldjére, majd Balánbányára került, bányaművezetői minőségben. A forradalom alatt a Háromszékre benyomuló császáriak felelősségre akarták vonni a bodvaji vasüzem miatt, 1849 feburárjában az ő irányítása nyomán építették újjá a létesítményt, majd március és augusztus között a csíkmadarasi lőporgyár igazgatója volt. Ezt követően közel két éven át fogságban tartották, majd állami hivatalnokként dolgozott 1874-ben bekövetkezett haláláig.

 

Az említett közlemény igyekezete – annak ellenére, hogy Bodor életútjának egyes részei (végzettsége, az 1841–43 közötti, ködbe vesző időszak, a bodvaji kohó felépítésében való pontos részvétele, fogságba kerülésének időpontja) továbbra is ismeretlenek – méltánylásra méltó.

 

Egy másik érdekes tanulmány Süli Attila azon írása, melyben Bodor sok port kavart jegyzőkönyvét veszi gorcső alá. A tanulmány közli a jegyzőkönyvet, melynek szövegét annak két előkerült példánya (egyik a kolozsvári Unitárius Levéltárban, másik pedig az Egri Főegyházmegye Könyvtárában lelhető fel) egybevetése nyomán írta át Komán János.

 

A könyv kolozsvári bemutatóján Pál-Antal Sándor kiemelte: a könyvvel nem kisebbíteni akarják Gábor Áron szerepét, csak Bodor Ferencet óhajtják az őt megillető helyre helyezni.

 

Aa 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetírása egy újabb művel gazdagodott, melyet szeretettel ajánlunk az érdeklődőknek!