Bréda színháza




Szabó András: Hungarian robot

 

 

            „a koponya titkos koporsója”

                                    (François Bréda)

 

Azt mondta, vegyél egy szép inget, egy gyűrűt,

ettől máris jobban érzed magad. Röviden káromkodott –

nagy, kék szemek, ámuló & jószándékú ráncok.

Álló delfin, hatvanas. Rafale vadászgépre várt,

hogy szitává lője blokkját. A lányára várt, akit már nem

látott – valójában soha. A Flora téren kilesték

a kínai cigarettacsempészek. Papucs, hanorák. Tréning

vagy térdnadrág: áthajol, bal oldalamon, a három és féléves

Eszter babakocsija fölött. Nézd, hogy hasonlít rád! Fantasztikus!

Nézd, hogy szeret! A kicsi nevet, forgatja vénuszi ujjait.

Bréda: egy mediterrán delfin, látványosabb, mint a

valenciai ocenáriumé. A helyedben már holnap

Bukarestbe költöznék, mondta. Kolozsvár kicsi lett neked – trikó,

amit kinőttél. Fontolgatta, hogy ő is Bukarestbe költözik.

Láttuk is magunkat:

peripatétizálva a Magyar Központ és a Londophone –

a bukaresti Bulgakov – között, alámerülve szükségszerűen.

Sör és bor után kajtatva házaink felé.

Az Aranyszájúról és a tobozmirigyről disputálva,

az egyiptomi istenekről (jel, hogy a halálfélelem rögzült,

mint a nehézfémek, a csontban) vagy a cigányprostikról,

a szexről (megint jel: készen áll rá, hogy golánként haljon meg).

Megálmodtam, a Sabbath színháza olvasása közben.

Brédára gondoltam, a szexre (amibe nem tudott belekóstolni,

csakis a promiszkuitásban). Az ő színházára gondoltam:

statikus, provokatív, ötletközpontú, szabados.

A garzonban, mint a Holt Tenger barlangjaiban,

ottmaradt kéziratokra. Látom őt a téli délutánban.

Ugyanaz a hamuszürke majó (mint Halfordé a Judas Priestből).

Sört iszik sör után, jegyzetel füzetébe kedvenc asztalánál

az Insomniában. Most homlokát kezén pihenteti,

mint egy delfinpofa, ahogy a kockacukrot halássza

Ámon Ré tenyeréből.

 

 

 

HORVÁTH BENJI fordítása

 

 
 

Ștefan Manasia (Piteşti, 1977) költő, irodalomkritikus, lapszerkesztő, több kötet szerzője. 2003-tól a Kolozsváron megjelenő Tribuna című román nyelvű irodalmi-művészeti folyóirat szerkesztője. 2008-tól Bréda Ferenccel és Szántai Jánossal együtt a Nepotu’ lui Thoreau (Thoreau unokaöccse) nevű, kolozsvári, román nyelven működő irodalmi kör alapítója.