Crispin Best versei




Anca Bodea: Pray

 

történelemvers

(history poem)

 

 

kezdetben

ahogy már kitalálhattad

a magányos felhők

anyajegyet vetnek a földre

 

nemsokára tojás reped

és a bébi pterodaktilusz

világra küzdi magát

 

a hegyek fölött

hegyek

 

a víz ragyog

a tiszta ezüst víz

és a nedves csendes homok

 

az új világ endemikus lova

az erdei ló

az igazi ló

 

még több felhő

kevesebb felhő

bronz

 

ha időt adunk neki

még a madár is megnő

az uborka megavasodik

és felolvad a fagyott mező

 

feltalálják az ajtókat

amíg egyszercsak

egy rossz ember fejét harapdosó alpesi kecske

meglepődik mindkettő

 

a rossz ember visszatér a városba

még csak nem is rossz

a kecske nézi a füvet

 

a városban együtt töltjük életünket

mint nyugtalanító szőlőszemek

mindannyian

 

mogyorókrém jön és megy

 

az emberek árapálya végtelen

fantasztikusan néznek ki választott

városi buszaikon

 

egy katicabogár besötétül a rossz ember

vécétartályán

amikor odanéz

pókok halnak öregségben

városában mindenütt

 

még mindig az álmokban naponta

megkínzott városi galambok

most néha úgy is előkerülnek

hogy fejük helyén smaragd

 

ebben a városi otthonban

amíg ott van a lány

narancsillatot áraszt

mikor ébren van

 

a rossz ember belebetegedett

a körülötte forgó világba

nemsokára

besötétedik egy nyelven

amit nem értünk

 

napelemeink befagynak

és felolvadnak

 

szöcskék rajzanak 17 évente

 

phobos vége

 

a csillagok rendes mozgása

 

fehérbe váltanak a hullámok

ahogy megütik a partot

 

 

istenem

(my god)

 

 

fogalmad sincs

milyen messzire utaznék

csak hogy felbosszantsalak

 

még egy divatos cipőt is felvennék

istenem

nézd csak meg

és még egyet? kérdem

rajta mondod

és még egyet?

nem az már túl sok cipő

 

kiáltunk

erdődarabokkal dobáljuk meg az erdőt

sétálunk

 

az úgynevezett fák és ég között

az úgynevezett sárkány és egy felhő

istenem

az úgynevezett ég de előbb a fák

 

ha megfogod a kezem

megfogod a kezem

még az eső is eleredhet

 

séta a nedves levelek között

 

az úgynevezett cipőm lejön a sárban

 

istenem ezek a sárga zoknik

 

imádom őket

 

 

mit tudok én

(what do i know)

 

 

szeretem amikor halottak

a versek

és a fény

bekúszik az ajtó alá

és nem túl messze

most fog elgázolni

valami fontosat

az a gyönyörű teherkocsi

 

vagy amikor halottak a versek

és egy árnyékpenge

áthúzza magát az udvaron

ahol a csalán olyan furcsa

amilyennek akarod

amikor aggasztja a lábad

azt is szeretem

 

szinte semmi

nem az én dolgom

és bárcsak annyi se lenne

 

úgy mosom meg a fogaimat

mintha gyűlölném őket

 

végre

halottak a versek

de mit tudok én

 

annyit tudok hogy

egy gyermekre sem szabadna olyan

előkét ráadni ami azt állítja hogy

a világ legjobbja volna bármiben

 

annyit teszek hogy ujjal lövök

egy molylepkére

a sötétben

és mit mondhatnék

ezúttal legalább

teljesen feladtuk

 

szeretem amikor ez történik

 

 

HORVÁTH BENJI fordításai

 

 

Crispin Best 1983-ban született, Londonban él. Az elmúlt évtized angol költészetének egyik legeredetibb és legfurább hangjaként tartják számon. Első verseskötete Hello címmel 2019-ben jelent meg a Partus Press kiadónál.