Dr. Maczelka Csaba könyvének bemutatójáról




November 20-án került sor Dr. Maczelka Csaba A kora újkori angol utópiák magyar története című kötetének bemutatójára az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a BBTE Bölcsészettudományi Karának másodéves hallgatóinak szervezésében. A Pécsi Tudományegyetem Anglisztika Intézetének, Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák Tanszékének egyetemi adjunktusával Péter Blanka és Szabó Ivett beszélgetett, érintve a kötet és az utópiakutatás különböző kérdésköreit.

 

 

 

A jelenlévők köszöntése és a kötet ismertetése után a beszélgetés a kötetben található utópiadefiníció felolvasásával kezdődött, majd Szabó Ivett arra volt kíváncsi, az idők folyamán a kutatók utópiadefiníciója mennyiben határozta meg a kánon alakulását? Maczelka azt hangsúlyozta ki, mennyire nehéz egy pontos definíciót felépíteni az utópiák köré, a kötetben található meghatározás is ezt igazolja a mondat bonyolultsága által. Tulajdonképpen az, hogy ki hogyan definiálja az utópiát, attól függ, hogy miről akar beszélni, ennek értelmében pedig egyértelmű, hogy a kettő együtt mozog.

 

 

 

A különböző meghatározások az évek során az olvasók és kutatók utópiákhoz való viszonyulását is befolyásolták, hiszen amint először társadalomtudományi szempontból vizsgálták a szövegeket, később előtérbe került például az önreflexivitás kérdésköre. A beszélgetés során az is felmerült, mennyiben befolyásolják Thomas More utópiájának paratextusai az olvasatot, hogyan gazdagodhat és csorbulhat a jelentés. Maczelka kiemelte, különböző Utópia-kiadások léteznek, de a legtöbből ideológiai és kritikai okokból kifolyólag kihagytak egynéhány verset, levelet, jegyzetet, erőteljesen csorbítva az alkotás önreflexív, fiktív vonalát. A paratextusok összefüggnek egymással, játékba hozzák az olvasót mire a főszövegig ér, ráadásul jelentéstöbbletet is okoznak, hiányuk által ezektől mind megfosztatik az a mű. Ezeknek fényében hangsúlyozta Maczelka, hogy mihamarabb szükség lenne egy olyan magyar kiadásra, amely ezeknek a paratextusoknak is teret enged.

 

Péter Blanka a beszélgetés végén arról érdeklődött, miért fontos, hogy ebben a témában, a primér szöveg mellett magyar nyelvű szakirodalommal is rendelkezzünk? Maczelka elmesélte, az utópia műfaja a magyarok körében igen nagy népszerűségnek örvend, viszont ezeknek gyökeréről kevés információval rendelkezünk, magyar nyelven ez egy eddig le nem fedett szakirodalmi terület volt.

 

A könyvbemutató végén a jelenlévők feltehették kérdéseiket, megvásárolhatták és dedikáltathatták a kötetet. Az esemény megszervezésében Albert Zsófia, Péter Blanka, Duca Linda, Szabó Ivett, Osváth Bernadett és Tóth Emese másodéves hallgatók segítettek.