Éber, nyitott, eleven: bemutatkozik az Irodalmi Szemle




Balázs Imre József, Szalay Zoltán, Gyenes László. Fotó: Mohácsi László Árpád.

Balázs Imre József, Szalay Zoltán, Gyenes László Gábor. Fotó: Mohácsi László Árpád.


 
A Bulgakov Irodalmi Kávéházban zajlik az élet a Kolozsvári Magyar Napok alatt (is). Az E-MIL által szervezett eseményen ez úttal az Irodalmi Szemle főszerkesztőjével, Szalay Zoltánnal, és a külcsínnel (lapterv és tördelés) foglalkozó Gyenes Gáborral beszélgetett Balázs Imre József.
 
A pozsonyi „irodalmi (és egyre inkább kulturális) lap” helye a szlovákiai magyar irodalmi palettán úgy tűnhet, hogy elég egyértelmű, azonban ez még sincs így, legalábbis főszerkesztői szemszögből nézve. Az Irodalmi Szemle a legnagyobb hagyományt képviseli ebben a közegben (1958 óta jelenik meg), és „gyakorlatilag a mai szlovákiai magyar irodalmárok túlnyomó többsége megfordult a lapnál” valamilyen módon, melynek köszönhetően a folyóirat presztízsértéke igen magas. Az impozáns múlttal rendelkező lap jelentősége hol nőtt, hol csökkent a múltban, főként a főszerkesztők váltakozása és más irodalmi folyóiratok megjelenése miatt. Mára azonban a szerkesztőségnek sikerül tartani a lépést a környezeti változásokkal, így az aktuális térben is határozottan lépnek fel (jelennek meg). Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy egyedi módon havonta tartanak lapbemutatókat, mely rendezvények teret adnak találkozásoknak, beszélgetéseknek, és nem utolsó sorban visszajelzéseknek.
 
Az elmúlt évtizedben az Irodalmi Szemlének nem csak a szerkesztősége, hanem az arculata, grafikai elemei, és megjelenési platformja is változott. Az új arculatot például Facebook-szavazással dönthették el az olvasók több javasolt variáns közül. Az online felületen 2007 óta van jelen a lap. Gyenes Gábor elmesélte, az oldalra eleinte kizárólag a nyomtatásban is megjelenő szövegek és képek kerültek fel. Mára a weboldalnak külön funkciója és jelentősége lett: aktívan frissülő, a világháló dinamikájával együtt pörgő kritikákat, riportokat, szépirodalmi írásokat is feltöltenek, valamint könnyebb elérhetőséget biztosítanak a széleskörű olvasótábor számára.
 
Az Irodalmi Szemle havonta jelenik meg, tematikus lapszámokkal. Az eddigi „legextrémebb” témának mindkét jelenlévő szerkesztő a giccs, trash tematikát nevezte meg, melyhez sok egyéb mellett például „őrült képzőművészt” is kellett találniuk. Igyekeznek szervezőelvvé tenni az intermedialitást, különböző tudományágakat (ökológia, építészet, képzőművészet, zene) bevonni az irodalomba. Szalay Zoltán szerint a szerteágazó érdeklődési kör szükséges ahhoz, hogy egy izgalmas irodalmi lapot fenn lehessen tartani, hiszen „a szöveg elvesztette a központi, kitüntetett szerepét”, és jelenleg más médiumokkal együtt használva válik igazán érdekessé. Áprilisi „zöld” számuknak a Bioirodalom, a májusinak a Hol volt, hol nem volt, a júniusinak a Bevetés 2015, a július-augusztusinak pedig a Made in Czechozlovakia címet adták. Mindenik lapszám egyedi módon közelít az irodalomhoz, a peremterületek határait feszegetve. Szeptemberi lapszámukban az irodalom és a zene összekapcsolása lesz a kihívás.
 
A Kolozsvári Magyar Napok irodalmi eseményein már megszokhattuk, hogy maguk a szerkesztők is aktív irodalmárok. A beszélgetést Szalay Zoltán zárta, a Drága Vendelinek című kötetéből olvasott fel.
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter