Egy század arcai sortűzben




Január 18-án este 7-től Benő Attila Egy század arcai és Király Farkas Sortűz című új könyveit mutatta be Balázs Imre József a szerzők jelenlétében, a Bulgakov emeleti termében. A bemutató meghívottjai közt ismerhettük meg Székely Géza grafikust is, aki Benő Attila verseskötetét illusztrálta – a képek megtekinthetők voltak a helyszínen, illetve a felolvasás során kivetítve is láthattuk őket.

 

 

 
A két könyv közös vonása eltérő műfajuk ellenére – a Királyé regény, a Benőé lírakötet – a romániai diktatúra utolsó éveiben kötelező katonai szolgálatukat végző szerzők fiatalkori élményanyaga. Balázs Imre József arra volt kíváncsi, hogy van-e jelentősége annak, hogy ezek a kötetek most jelennek meg, illetve milyen kockázata van ennek a személyességnek? Benő Attila számára a vers lehetőséget adott abszurd világokról beszámolni olyan lírai arcélekről, félbehagyott, karcolatszerű történetekbe illesztve, amelyekhez kétségkívül az időbeli eltávolodás és reflexió volt szükséges. Jónak tartja, hogy nem közvetlenül a katonaság lejárta és a ’89-es forradalom után közvetlenül írta meg a verseket, hanem meghagyta a tragikumnak és komikumnak is a távolságot – noha a szövegek kísértetiesen domborítják ki azt, hogy ez a világ lejárt és mégsem járt le.

 

 

 
Király Farkas számára a regény megírása sok időt vett igénybe, ugyanakkor nem kizárólag saját élményanyagából dolgozott (Aradon volt katona a forradalom idején), hanem más ismerőseitől is gyűjtött történeteket. A négy részből álló próza olyan felépítésű, mint például Székely János A nyugati hadtest című műve. Király Farkas szövege attól is különleges, hogy a történetek más-más tipográfiával illesztődtek a könyvbe. A személyesség nála nyomatékosítottan kockázat, ezért is vannak szereplők többféléből összegyúrva, vigyázva, hogy a nagy jellemvonások ne szerepeljenek kétszer – ez jelentette a figurák megformálásában a kihívást.

 

 

 
Mindkét szerző alkotása Balázs Imre József számára saját bátyjának a forradalom idején írott katonai leveleit juttatta eszébe, ebből ízelítőül hozott is néhány percnyi szövegmutatványt, amely érdekesen kapcsolódott mind a versek világához, mind akár a Király regényében fölbukkanó katonai levélhez. A korszak kikerülhetetlen tünete, hogy egy férfigenerációt traumatikusan befolyásolt, az irodalom ebben a tekintetben a pszichés gátak ledöntéséhez termékenyen járult hozzá.

 
A szerzők műveikből is felolvastak – a történeti távolság szerencsére megelőlegezte a humoros részek sikerességét a közönségben.

 

 

 

 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter