Elhunyt Bodor Pál




Hosszan tartó betegség után elhunyt Bodor Pál költő, író, újságíró, műfordító, szerkesztő. Számos álnéven is közölt, ezek közül a legismertebb talán a Diurnus volt.
 
 

 
Bodor Pál 1930-ban született Budapesten, érettségit a temesvári piarista líceumban szerzett. Filozófia-lélektan karon végzett tanulmányokat, Bukarestben kezdte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen folytatta. A Romániai Magyar Szó, majd az Igazság szerkesztője, 1951-től az Utunk rovatvezetője. A Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetőjeként befolyással volt a második Forrás-nemzedékre. Az Irodalmi Könyvkiadó, majd a Kriterion kiadó szerkesztőségének vezetője, 1970-79 között a Román Rádió és Televízió magyar adásának főszerkesztője. 1983-ban Budapestre költözött, ’84-től a Magyar Nemzet, ’91-től a Népszabadság szerkesztője. Fontosabb művei: Égetett anyag (vers, 1963), A meztelen lány (vers, 1969), Monológ zárójelben (röplap-gyűjtemény, 1971), A lány, aki nincs (kisregény, 1975), Kék folt (regény, 1979), Svájci villa (regény, 1981), Szélmalomjáték (publicisztika, 1983), Haldoklás anyanyelven: apám könyve (regény, 1986). Díjai: Román Írószövetség díja, Déry Tibor-díj, Joseph Pulitzer-emlékdíj, a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje, Táncsics Mihály-díj.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter