Hírek >

Hír |

Elhunyt Erdélyi Lajos fotográfus, újságíró, Auschwitz-túlélő és memoáríró




Fotó: nepujsag.ro

 

Életének 91. évében elhunyt Erdélyi Lajos fotográfus, újságíró, Auschwitz-túlélő és memoáríró. 

 

Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. Családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan csak édesapjával tért vissza közel egy évvel később, 1945 májusában. Tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte. A kolozsvári egyetemről „osztályidegen” apja miatt elbocsátották, majd a Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát. Esztergályosként is kellett dolgoznia, annak ellenére, hogy diplomája volt, majd az Új Út és a Dolgozó Nő szerkesztőségébe került, s fényképész volt az Akadémia kolozsvári fiókjánál.  A Hét, Korunk, Művelődés és több napilap munkatársaként szerzett ismertséget Bel- és külföldi riportokat, fotóelméleti és fotóesztétikai cikkeket írt, többször szót emelt egy korszerű fotómúzeum felállításáért. Művelődéstörténeti szempontból úttörő tudományos igényű érdeklődése is ismert volt a hazai fotóművészet történeti hagyományai iránt – írja a szombat.org. 

 

Orbán Balázs – Székelyföld képekben (Sütő András előszavával, 1971) c. alatt Orbán Balázs száz év előtti fényképfelvételeit tette közzé tanulmányszámba menő előszó kíséretében; Orbán Balázs restaurált fényképeiből kiállítást rendezett Székelyudvarhelyen, s Orbán Balázsról, a fényképészről filmet készített a Román Televízió magyar adása számára (1979). Hasonló sikerrel dolgozta fel és adta ki Teleki Sámuel jeles erdélyi Afrika-kutatónak a múlt század második felében készült belső-afrikai eredeti fényképfelvételeit, együtt az útitárs Höhnel Lajos (Ludwig von Höhnel) pozsonyi tengerésztiszt egykorú feljegyzéseivel (Teleki Samu Afrikában, 1977). Hozzájárult a fotó és irodalom kapcsolatának fejlesztéséhez is. Gazdag fotóanyaggal kísérte Marosi Ildikó húsz romániai magyar íróval készített interjúit a Közelképek c. kötetben (1974), s a romániai magyar írókról és képzőművészekről készített portréit kiállította a Korunk (1976) és az Új Élet (1977) galériájában. Önálló kötetei: Régi zsidó temetők művészete (1980); Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről. (Sajtó alá rendezte, bevezette Erdélyi Lajos, 1993); A túlélés műhelyei (2009) – sorolja műveit a Wikipédia.

 

Forrás: szombat.org