Elhunyt Vathy Zsuzsa




2017. január 6-áról 7-ére virradó éjszaka tragikus hirtelenséggel, 76 éves korában elhunyt Vathy Zsuzsa, József Attila-, Márai Sándor- és Prima díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség tagja.
 
Vathy Zsuzsát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

 
 

Fotó: Czimbal Gyula / MTI


 
Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én született Pápán. Édesapja, dr. Vathy Gábor ügyvéd, édesanyja, Sághi Magda tanítónő. Édesapja első generációs értelmiségiként beindította ügyvédi irodáját, az Esterházy Tamás által kedvezményes áron kiparcellázott földekből hetven holdat vásárolt, úgy vélte, ezzel megalapozta későbbi családja életét. Nem tudhatta, hogy éppen foglalkozása és „vagyona” szolgáltat alapot arra, hogy a „nép ellenségének” tekintsék, s 1958 után passzivitásba szorítva élje életét. Természetesen mindez kihatott Vathy Zsuzsa sorsára is. Családja történetét Curriculum vitae (Kortárs Kiadó, 1995) című írásában foglalta össze. Pápán érettségizett, a Türr István Gimnáziumban 1958-ban. Pápa, mint gazdag hagyományokkal rendelkező iskolaváros, kiváló tanárokkal meghatározta az oktatás színvonalát, ideális környezetet biztosított a diákélet számára. Az irodalmi önképzőkör mellett vívószakosztályt is alapítottak. Tanulmányait 1959-től a Veszprémi Vegyipari Egyetemen folytatta, ahol 1964-ben olajmérnök szakon szerzett diplomát. Ezt követően két féléven keresztül a Budapesti Bölcsészkar hallgatója volt, majd a MÚOSZ Újságíró Iskola esti tagozatán újságíró oklevelet kapott. 1965-től 1970-ig Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalatnál dolgozott, első novellája megjelenését követően (1968) üzemi újságíró lett. Későbbi munkahelyei: a csepeli Magyar Papír, a Kortárs, majd a Ferencváros című lap szerkesztősége. 1992-től szellemi szabadfoglalkozású, szabadúszó író.
 
Gyermekkorában két testvérével szenvedélyes olvasók voltak, de írókkal csak vegyészhallgató korában találkozhatott. Ekkor láthatta, hallhatta Németh Lászlót, Csoóri Sándort. A Kőolajipari Vállalat féléves útra küldte az egykori NDK-ba, ez az út ihlette első novelláját, az Útijelentést, amelyet az Új Írás közölt. Írói indulását, fejlődését Szentkuthy Miklós és Mándy Iván segítette. Első kötete, az Erőterek 1970-ben jelent meg, ezt számos novelláskötet és regény követte.
 
Házasságot kötött Lázár Ervinnel, két gyermekük született, Lázár Fruzsina (1973) újságíró és dr. Lázár Zsigmond (1979) ügyvéd. Házasságát, a két író közös sorsát, sorsközösségét Életünk, halálunk(2007) című drámai vallomásában örökítette meg.
 
A Magyar Írószövetség, az Újságíró Szövetség és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Munkáját József Attila-díjjal (1986), Év Könyve Jutalommal (1986), Nagy Lajos-díjjal (1995), Szobotka-díjjal (1996), Márai-díjjal (2009), Prima díjjal (2013) és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével majd tisztikeresztjével ismerték el.

 
 
 

A Magyar Írószövetség közleménye.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter