Embereknek madárnyelven




Az első napsugarak rövid idő alatt szóra bírták a belvárosban fészkelő madarakat. Elkortyolva a kellően hűvös reggeli kávét éreztem, nem vagyok egyedül. A tollasok éneke betöltötte a konyhát, mintha emlékeztetni akarnának, június 5-én ne maradj otthon! Téged is vár a Bánffy-palota, ahol a Madár ÁBÉCÉ című verseskötetet mutatják be.

 

A moderátor, Ágoston Szász Katalin elsőként arra volt kíváncsi, mi fogta meg a kötet szerzőjét, Balázs Imre József költő-irodalomtörténészt, valamint az illusztrátort, Kelemen Kingát a madarakban? BIJ a székelyudvarhelyi gyermekkorhoz kapcsolódó kóborlásokat emelte ki, ahol a tömbháznegyedek másik oldalán tollas csodák fogadták a szemlélődőt. Kelemen Kinga madarakkal ápolt bensőséges kapcsolata is a gyermekkorba nyúlik vissza. Az ökológus végzettséggel rendelkező képzőművész varázslatos életközösségnek nevezi a tollasok univerzumát, aki azt sem rejtette véka alá, hogy gyermekkorában számtalan sérült madárfiókát vitt haza, nevelt föl.

 

 

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook

 

BIJ szót ejtett a kötet kettősségéről, hiszen a Madár ÁBÉCÉ nemcsak gyermekverskötet, hanem kislexikon is. Műve megírása előtt a költő sokat dokumentálódott, hiszen „nem írhatom egy vörösbegyről, hogy diót eszik, ha nem az a tápláléka.” Ágoston Szász Katalin arról beszélt, a kötet szinte él, azt kérdezte Kelemen Kingától, hogyan sikerült életszerű helyzetekbe hozni a papíron megelevenedő lényeket? Kelemen válaszában nem hallgatta el, illusztrációihoz elsősorban a versek adtak teret, de saját szakmai megfigyelései is sokat segítettek a rajzok elkészítésében. Mind a költő mind pedig az illusztrátor kedvenc madara a vörösbegy. Kelemen Kinga életében fénypont és üdeség az említett madár éneke.

 

 

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook

 

Ágoston Szász ezt követően a közönségtől kérdezte meg, melyik a kedvenc madaruk? A válaszokat felolvasás követte. BIJ az erdei pintyről és a vörösbegyről írott versét osztotta meg. A kötet koncepcióját a szerző édesapjának ötlete keltette életre, aki a fia nevét madár ábécével írta le. Azaz olyan madarakból rakta ki a Balázs Imre József nevet, amelyek elnevezésében előfordulnak a szerző nevében megjelenő betűk. Komoly fejtörést okozott az ábécé összeállításában olyan madarat találni, akiknek a nevében ott a dz betű. Mivel alapos kutatás után sem bukkant fel ilyen madár, így született a bodzapinty, valamint a róla szóló vers, illusztráció. Ágoston Szász Katalin figyelmét a versek humora keltette fel, Balázs Imre József pedig válaszként a humorról való értekezés nehézségéről mesélt. Az esemény kötetlen beszélgetéssel, dedikálással zárult.