Főúr, írja a többihez – 90 éves lenne Bajor Andor




A Polis könyvkiadó és a Bajor család közös szervezésében szeptember 30-án a kolozsvári Minerva házban került sor a Főúr, írja a többihez című emlékkönyv bemutatására és ezzel egybekötött emlékestre. Tibori Szabó Zoltán konferálásával a kötetet Balázs Imre József, Bodó Márta és Jakab Gábor mutatták be.

 

Az eseményen Dávid Gyula hiányában Balázs Imre József vette át a moderátori szerepet, illetve az emlékkönyv műfajából kiindulva irodalomtörténeti kontextusba helyezte Bajor munkásságát. Az irodalomtörténész szerint az emlékkönyv műfaja mint olyan nem idegen az erdélyi könyvkiadásban – lényegében olyan kiadványokról beszélünk, amelyek ötvözik azt, ahogyan a központban álló szerző beszél önmagáról, illetve azt is, ahogyan mások vélekednek róla; számtalan személyes emlék, izgalmas részlet és életrajzi adat kerül ilyenkor a felszínre.
 
 

 
A kötetet szaktanulmányok is kiegészítik, ezek általában a kötet végére kerülnek, viszont az irodalom mint folytonosság és összefüggések szövedéke szempontjából legalább ugyanolyan fontos tényezője egy emlék-kiadványnak. BIJ három fontos gondolatot osztott meg a közönséggel Bajor Andor írói tevékenységének elhelyezhetőségéről: az első a szerző nemzedéktársai, vagyis Sütő András, Kányádi Sándor, Székely János – ők a 40-es, 50-es évek olyan alkotói, akik megpróbálnak valamiféleképpen a korszak uniformizáló, kényszerítő erejével szembeszállni (nem is kis sikerrel). A második természetesen az egyetemes magyar irodalmi kánonban elfoglalt helye, amely kétségtelenül Karinthy alakját idézi meg, noha két különböző korszak alkotói ők, de mindkettő másként, mégis egyaránt fontos a humoros irodalmi hagyomány szempontjából. A derű és belső szabadság irodalmi megformálása mentén Balázs még Karácsony Benő írásművészetével is kapcsolatba hozta Bajort. A harmadik szempont a gyermekirodalmi alkotások felől közelít, ez a közönség számára is is egyértelműen az Egy bátor egér viszontagságai című könyvet jelentette, de ezen kívül még számos más írásán is nemzedékek nőttek fel.

 

Az áttekintőt követően Bodolai Balázs, Györgyjakab Enikő és Rekita Rozália olvastak fel Bajor műveiből (vers, próza, paródia műfajokban), ezután pedig Jakab Gábor főtisztelendő emlékezett Bajorra, akiről kevesen tudják, hogy a rendszerváltás után közvetlenül a Keresztény Szó katolikus lap alapító főszerkesztője volt. Jakab szeretettel emlékezett Bajorra: ,,akinek van humora, az mindent tud, akinek nincs humora, az mindenre képes” – ez a gondolat annak a szellemi szabadságnak a kifejezője, amely Bajort egész életében jellemezte. Bodó Márta, a Keresztény Szó jelenlegi főszerkesztője arról mesélt, hogy Bajor éleslátásával olyan sok szerkesztői ötletet, témát sorolt fel a lap programja számára, hogy mai napig vannak még kiaknázatlan szempontok a jövőre nézve.

 

Az eseményt Köllő Csongor, Bodolai Balázs és Györgyjakab Enikő újabb felolvasásai zárták.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter