Gál Hunor Bréda Köréről




Hétfőn a hetedik Bréda Ferenc Irodalmi Kör vitaindítója, Horváth Benji a Gál Hunor szövegeiben újra meg újra megjelenő széthullást, kiábrándultságot és tehetetlenséget tematizálta. Ennek nyomán felvetette a beat-korszakot, és annak megjelenési formáit kortárs költőknél, ezzel meg is nyitva a vitát a közönség számára.

 

Sánta Miriám kezdésként kihangsúlyozta az \ irtás \ és a \ ragály \ című versek pontosságát, külön kitérve a forma és a tagolás által keltett hullámzásra, mint a figyelmet irányító jelenségre. Ezt követően rákérdezett a \ kartonfless \ című szöveg zavarosságára, továbbá az est során többször is visszaköszönő túlírtságra, sűrítésre. Elmondása szerint ő ebből a szövegből kihúzna bizonyos szavakat, esetenként szószerkezeteket, amiben a többség egyet is értett. Bara Tamás kifejtette, hogy az olvasó számára monotonná válhat a sok durva dolog felsorolásszerű egymás után helyezése. Ezzel kapcsolatban Makáry Sebestyén jegyezte meg, hogy ő épp ebben a néhol repetitív, kántálásszerű szövegben látja a legnagyobb költői potenciált, szerinte ugyanis a kevés koherencia és az egymásra halmozott nehéz mondatok kölcsönzik a szöveg különös erejét.

 

Ugyanennél a versnél maradva a számozással kapcsolatban Kántor Zsolt úgy vélte, hogy a másodpercenkénti visszaszámlálás struktúrája erősebb lenne, ha jobban megszakítaná a gondolatokat.

 

Ginsberg nevével kapcsolatban kialakult egy vita, amelyben a plágium és a parafrázis közti határvonalat próbálták meghúzni. A \ kartonfless\ és az Üvöltés között ugyanis olyan kapcsolódási pontokat fedeztek fel, amelyekben Fischer Boti elmondása szerint nem lehet megtalálni azokat a jeleket, kapaszkodókat, amelyek plágiumon túlmutató parafrázissá tennék. Ezt Gothár Tamás azzal egészíti ki, hogy nemcsak mondatszerkezetileg, hanem tartalmilag is sok átfedés van a két szöveg között.

 

Ezzel szemben Váradi Pali a felsoroltakat puszta szövegközi viszonyként definiálná, szerinte ugyanis ma már problémás a plágium fogalma, emiatt pedig nem is lehet plágiumként olvasni; Horváth Benji pedig ott ragadja meg a két vers közötti lényeges különbséget, hogy míg az Üvöltésnek tétje az emlékállítás, addig a Gál Hunor szövegének önfelszámoló, önpusztító retorikája van.

 

„az amatőrök
dolgoznak
kötéllel
az csak fifti-fifti”

 

Végszóként Kali Ágnes kérdezett rá a \ ragály \ című szöveg kapcsán, hogy melyik az az öngyilkosság, amelyik a szerző szerint nem fifti-fifti?

 

Gál Hunor utolsó szó jogán igyekezett minden felmerülő kérdésre válaszolni, egyaránt érintette a kliséket, a központozást, valamint kitért különböző öngyilkossági módokra is (mint megtudtuk, szerinte a pisztoly a legkorrektebb verzió). Az Üvöltéssel kapcsolatban csupán annyit jegyzett meg, hogy az eredti szöveg Ginsbergnek van ajánlva, a számozáshoz pedig hozzátette, hogy egy számára érdekes elmélet az alapja, mely szerint a harminc másodperc az az időintervallum, mialatt az érzékszervek megadják magukat a halál beállta után.