Hallgatni madárnyelven




 
 
Závada Péter: Roncs szélárnyékban. Jelenkor, Budapest, 2017.

 
 

A test, ahogy nyelvet próbál adni a megfigyelt látvány óvatos, rejtőző ornamentikájának, és a tudat, hogy a test óhatatlanul is a táj része, így minden igyekezete ellenére befolyásolja a díszletek finom összjátékát és a visszaverődésekben fészkelő idő görbületeit. Mondhatni újraértelmezi azt, hogy mit is értünk tájnyelv alatt. A szél ösztönreakcióinak hangját, a hegy kimért, nehézkes és eszméletlenül lassú sétáját a tengerfenékre, felhők surranását és dorombolásait, kövek kitartó szorítását. Mintha a versek által próbálná elsajátítani a környezet nyelvét, ez pedig kizárólag csak a kitartó figyelem és precíz összpontosítás alapos gyakorlatával lehetséges.

 

Kimunkált birtokos viszonyok és jelzős szerkezetek illusztrálják a nyelv birtokba vehetetlenségét, az elbeszélési szándék örökös tapogatózását a jelentésrétegek mohapárnájában. Ettől függetlenül nem leplezhető a kényszer, megkísérelni a kimondást, a felszínre hozni az elbeszélhetőség bizonyos árnyalatait. Nem a tökéletesség a cél, hanem a keresés privát aritmetikája.

 

A kötet mint egy tanulási folyamat: megtanulni különböző halmazállapotú közegekben tájékozódni, kiismerni a levegő hullámait és a víz áramlását, a lebegés alakzatait és a csönd terjedési sebességét. Azonban a környezet óhatatlanul is beszivárog az álmokba, melyeket madarak hoztak magukkal egy másik, belső kontinensből, ahol az évszakok változásait indulatok, vágyak és pillantások jelzik előre.

 

Tudatosan éleszti újra túlhasznált, berozsdázott szavakat, felfejteni próbálja a hold, a táj és az erdő ismeretlen ellenfényét, a szerelem, a homály és a vihar zihálásait, a szavak általi hallgatás és a kimondhatatlanság közötti átmenetet. És ezáltal sejlenek fel valahol az arcok, amelyekkel adósai vagyunk az éjszakának, mert akaratunk ellenére is tagadhatatlanul cinkosai lettünk a testek tömegvonzásának és a viszonyrendszerek görcsös kapaszkodóinak.

 

És ezáltal tudatosul bennünk véglegesen az, hogy még a roncsokat is meg kell védenünk a szavak széllökéseitől.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter