Irodalmi rendezvények a PulzArton




Idén is megrendezik a PulzArt összművészeti fesztivált Sepsiszentgyörgyön, számos irodalmi programmal. Ezeket gyűjtöttük össze:

 
 
Szeptember 13., csütörtök, 19:00 óra, Szimpla

 
A dicsőséges Európa. Horváth Benji kötetbemutatója

 
Horváth Előd Benjámin, azaz Benji a slam poetry vonalán vált szélesebb körben ismertté. A cseplini díva című első kötetét 2009-ben adta ki a Koinónia Könyvkiadó. Új kötete, a Dicsőséges Európa az éppen harminc éves költő újabb munkáit tartalmazza. Hogy a sorok szerzője kiforrottabb, vagy higgadtabb, mint korábban, nehéz lenne eldönteni: azonban tény, hogy a versek minthaszélesebb perspektíván át tekintenek körbe egy kaotikus világban, ahol bűn és bűnhődés, absztrakt nyomás, arc nélküli veszély mindenütt akad. A versek vérmérséklete lassabb, mint korábban, a robbanás mintha lassabban következne be, de nagyobb erővel. A kötet anyagáról, Benjivel Selyem Zsuzsa BBTE egyetemi docense beszélget: az esemény egyben az írástechnikai workshop nyitó akkordja is.

 
“mert én vagyok az út, az igazság,
én az ország, én a hatalom,
én a dicsőség,
és te vagy az áldozatom,
hogy megáldjalak az Új Élettel,
és jobbon ülhess a Mennyei Európámban,
az örök életben”

 

 

Szeptember 14., péntek, 18:00 óra, Tein Teaház

 
 Thoreau? Jelen! A kolozsvári Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kör bemutatkozása

 
A 2008-ban alakult kolozsvári Nepotu’ lui Thoreau (Thoreau unokaöccse) Erdély egyik legmozgalmasabb kortárs olvasóklubja, amely reprezentatív az underground és kísérleti irodalomra nézve is. Nemcsak elismert szerzőket tömörít magába, hanem az ún. „kétezresek” vagy ennél fiatalabb alkotók generációját is közönségközelbe hozza.

 
Az idei pulzArt fesztiválra az irodalmi kör négy szerzőből álló különítménye érkezik irodalmi esttel: Ștefan Baghiu, Ștefan Manasia, Szántai János és Alex Văsieș.

 

A meghívottakról:

 

Ștefan Baghiu (1992, Piatra Neamț): költő, irodalomkritikus. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, román-francia szakon diplomázott, több erdélyi és bukaresti kulturális és irodalmi folyóirat munkatársa, a Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kör társmoderátora. 2011 óta közöl irodalmi alkotásokat, első kötete 2013-ban jelent meg Spre Sud, la Lăceni címmel; a könyv és szerzője több szakmai elismerést érdemelt ki rövid időn belül, köztük írószövetségi debütdíjat és Az Év Fiatal Költője díjat. Részletek írásaiból megjelentek angol, francia és német nyelven is. Jó ismerője a különböző elektronikus zenei műfajoknak, versei magukon viselik ennek nyomát.

 

Ștefan Manasia (1977, Pitești): költő, irodalomkritikus. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának román-angol szakán diplomázott. A kolozsvári Tribuna irodalmi-művészeti folyóirat főszerkesztő-helyettese, több román irodalmi és kulturális folyóirat munkatársa. A Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kör társalapítója (Bréda Ferenccel és Szántai Jánossal együtt). Hat verskötet és egy irodalomkritikai és publicisztikai írásokat sorjázó kötet többszörösen díjazott szerzője, legutóbbi könyve a 2017-ben megjelent Gustul cireșelor (A cseresznye íze).

 

Szántai János (1969, Kolozsvár): író, költő, esszéíró, filmkritikus. 1999 és 2001 között a sepsiszentgyörgyi Cimbora című kulturális diáklap főszerkesztője. 2002-től a magyarországi Fiatal Írók Szövetségének (FISZ) rendes, majd tiszteletbeli tagja, ugyanattól az évtől a kolozsvári Insomnia Kávéház kulturális igazgatója. Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL). Két irodalmi kör (Irodalmi esték az InsomniábanThoreau unokaöccse – utóbbi Ştefan Manasia román költővel együttműködve) házigazdájaként széleskörű irodalmi és irodalomszervezői tevékenységet folytat. Filmes berkekben is otthonosan mozog, az ARGO Audiovizuális Egyesület, a Filmtettmunkatársaként is. Három gyermekvers- és -prózakötet után 2000-ben és 2005-ben egy verskötete (Beszélyek), illetve egy kispróza-kötete (Sziszüphosz továbblép) jelent meg, aztán 2013-ban ismét gyermekeknek szóló könyvvel (A Jó, a Rossz, a Csúnya és egyéb mesebeli párbajok) jelentkezett, amelyet kisfiával, Kristóffal együtt írt. Több bábdarab és filmforgatókönyv szerzője is.

 

Alex Văsieș (1993, Beszterce): költő, műfordító, az utóbbi évek román költészetének egyik kiemelkedő, jellegzetes hangja és alakja. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen végezte, költőként Lovitura de cap című könyvével dobbantott 2012-ben, ezt követték Instalația (amelyért megkapta Az Év Fiatal Költője díjat) és Oana Văsieș című kötetei. A skót és az amerikai irodalomból készült műfordításai jelentek meg eddig.

 
 

Szeptember 15., szombat, 18:00 óra, Szimpla Sepsiszentgyörgy

 

Közönségtalálkozó Centauri Pennatus íróval

 

Rejtőzködő, titokzatos író, „a magyar Jack London” – a leggyakrabban így emlegetik meghívottunkat, és ezzel szoros kapcsolatban szóba kerül a széles karimájú, arcát a nyilvánosság elől eltakaró kalap és egyedi utazásainak sora. Aki olvassa írásait, jól felismerheti elkülönülően sajátságos, fantáziadús stílusáról és irodalomfelfogásáról, markáns társadalomkritikájáról, a természetbúvár és -fotós látásmódján alapuló világértelmezéséről.

 

Centauri Pennatusról annyit tudni, hogy 1970-ben vagy 1972-ben született, csak szerzői álnevét ismerjük, 2006 óta van jelen az irodalmi életben, a közönség elé azonban csak tíz évvel később lépett láthatóan, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban, két külföldi nyilvános szereplés után. Idén januárban Kolozsváron is találkozhatott vele az erdélyi közönség.

 

Kötetei: Pátosz a káoszban (2007), Kék angyal (2008), Jégvágó (2013, 2018), Jákob botja (2016).

 

Beszélgetőtársa: László Noémi kolozsvári költő, műfordító.

 

 

szeptember 16., vasárnap, 19 óra, Bod Péter Megyei Könyvtár, Gábor Áron Terem

 
Családlátogatás a sorok mentén. Kemény István, Szirmay Ágnes, Kemény Zsófi estje

 
Versek, regények, tárcanovellák, slam poetry, dalszövegek, filmek, forgatókönyvek, dramaturgiai munkák, műfordítások: olyan alkotói kisközösségből kikerülve, amelynek tagjai egyazon család tagjai is egyben. A pulzArt meghívására a Kemény (irodalmi) família látogat el Sepsiszentgyörgyre, majdnem teljes formulában, hogy mi magunk is ellátogathassunk hozzájuk, megtudva többek közt: a szerzői magány hogyan fér össze a társas kötelékekkel, és lesz-e ebből műhelyhangulat?

 
A szerzők beszélgetőtársa: Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

 

A meghívottakról:

 
Kemény István (1961, Budapest): költő, író. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett magyar-történelem szakos diplomát 1990-ben. Több műfajban alkot, számos könyve jelent meg Magyarországon és külföldön, kritikusi vélekedések szerint az 1980-as években indult magyar irodalmárnemzedék egyik döntő hatású, eredeti hangú és kísérletező kedvű alkotója, rangos elismerésekkel díjazott szerző. Kötetei közül: Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez (versek, 1984), A néma H (versek, 1996), Valami a vérről (válogatott és új versek, 1996), Élőbeszéd (versek, 2006), Kedves Ismeretlen (regény, 2009), Amiről lehet (Bartis Attilával, beszélgetések, 2010), Állástalan táncosnő. Összegyűjtött versek 1980–2006 (2011), Az ellenség művészete – Család, gyerekek, autó (regény és tárcanovellák, 2011), A királynál (versek, 2012), Lúdbőr (esszék, 2017), Nílus (versek, 2018).

 
Szirmay Ágnes: író, dramaturg. 1992-ben végzett a budapesti ELTÉ-n magyar-történelem és cseh szakon. Lefordította, majd rádióra adaptálta Michal Viewegh Varázsos évek pórázon című regényét. Dramaturgként és forgatókönyvíróként televíziós sorozatokban dolgozik. Két ifjúsági regénye jelent meg idáig: Szerelemre castingolva (2016), Titkok árnyékában (2018). A trilógia befejező része most készül.

 
Kemény Zsófi (1994, Budapest): költő, író, slammer. Az ELTE pszichológia szakán három évet végzett el, jelenleg dramaturgia szakos a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Tizenhét éves korától lép fel slam-esteken, a magyar slam-mozgalom egyik legismertebb arca Magyarországon és annak határain túl is.

 
Önálló kötetei: Én még sosem (regény, 2014), Nyílt láng használata (versek, 2015), Rabok tovább (regény, 2017).

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter