Kettős könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön




Páros könyv­be­mu­tató zajlott október 12-én este 19 órai kezdettel a Men­tor Köny­vek Kiadója és a Tein Tea­hou­se közös szervezésében Sepsiszentgyörgyön. Tamás Kincső Módos asszony üres kézzel és Káli István A szemfény­vesz­tett című regényével ismerkedhetett meg a helyi közönség, a beszélgetést Gálfal­vi Ágnes vezette.

 
 

 
Bevallása szerint a klinikai gyógyszerész végzettségű Tamás Kincső nem tartja magát elméleti embernek, a Módos asszony üres kézzel című könyvét azért írta meg, hogy bebizonyítsa magának, hogy író. A 2015-ben elkészült regény pedig meghozta a hozzá fűzött elvárását.

 
Egy fikciós regényről, egy hazugságról van szó, ami a valóságról akar beszélni. Témáját tekintve a generációk közti különbséget mutatja be, elmeséli, hogy Csaba fiú miért hagyta ott a szülőhazáját és vándorolt Amerikába. Sára, az erdélyi falusi asszony elindul, hogy hazacsábítsa a fiát, akinek esze ágában sincs hazajönni. Józsi, az apa és férj, élvezi otthon az életét, a káros szenvedélyeit, és elfelejti bevenni a gyógyszereit.

 
 

 
Mégsem a cselekmény a fontos, a három narrátor ugyanis monológszerűen meséli el a történetet. Tanúi vagyunk annak, hogy hogyan vélekednek egymásról, továbbá különböző régmúlt és aktuális történetek, megoldatlan konfliktushelyzetek sejlenek fel. A szerző számára a bravúr az volt, hogy ugyanabban az időben történő cselekmény három szemszögből hitelesen legyen ábrázolva, hogy meghintáztassa az olvasót a három szemléletmód között. A beszélgetés legvégén Tamás Kincső életében először közönség előtt is bevallotta, hogy a saját családja történetei ihlették a regényt. A szüleinek írta ezt a könyvet, akik nem értették, hogy a fiúk miért nem tudja a boldogságát az itteni keretek között elképzelni.

 

Káli István idén töltötte a 70-ik életévét, és az elmúlt héten az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány díját vette át Székelyudvarhelyen. A Marosvásárhelyi Könyvvásár főszervezőjének, a Mentor Kiadó igazgatójának 1979-ben jelent meg az első kötete Mit tud az a nagy sárga gép címmel, majd egymást követték a novelláskötetek, kisregények, verseskötetek. A szemfényvesztett című regénye a sorrendben a harmadik.

 
 

 
Öt évig hordozta a történetet, és ahogy nekiült, egyből kiírta magából. A regény 1944 és 1969 között játszódik. A szerző megérte azt a kort, amikor el kellett döntenie, miért az ami és az aki, és hogy ez minek a következménye. Azt vallja, hogy az az igazi magyar, aki kapott már pofont azért, mert magyarnak vallotta magát.

 
Műszaki ember lévén más tapasztalatokkal rendelkezik, mint a másfajta értelmiségiek, mégis megindult benne egy folyamat, egy nyomás, melynek hatására fontosnak tartotta elbeszélni saját magának, miként álltak át az emberek a természetes társadalmi rendről egy mesterséges társadalmi rendre – kik álltak mellé, ki álltak ellen és kik hagyták magukat sodródni. A társadalom 95%-a az utóbbi kategóriába tartozott. Nem szeretett volna egy hiteltelen könyvet írni, ezért a történelmi valóságot tekintette alapul, és Marosvásárhely vált a történet helyszínévé olyan szereplőkkel, akik illeszkednek a környezetbe, de életüknek még sincs közük a valósághoz.

 
Káli István középosztálybeli kisiparos hősének története egy belső monológba van zárva. Látja a világot, de nem látja önmagát. Amíg hagyja magát sodródni és nincsenek eszközei, addig nem ember. A befele fordulás, saját életének az elemzése következtében elhatározza, hogy milyen életet szán magának. A szerző kívül marad, és életében először nem szól bele a történetbe, hanem engedi, hogy minden magától bomoljon ki.

 

 

 

A képeket Toró Attila készítette.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter