Kikeletre várva




Lesz-még-kikelet
 
 

Berekméri Árpád-Róbert: „Lesz még kikelet!” A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály a második világháborúban (1940–1945). Marosvásárhely–Kolozsvár, Lector–EME, 2015.

 
 
Berekméri Árpád-Róbert hosszú, kitartó eredményes kutatás és feldolgozás után írta meg „Lesz még kikelet!” A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály a második világháborúban (1940–1945) című, jelentős történelmi és hadtörténelmi művét. Jelentősége a részletességében áll, a kötet egyébként egy tábori újságról kapta címét, mint ahogy alcíme is elárulja, a marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály második háborúban való részvételéről szól, a megalakulástól a fegyverletételig.
 
A kötet első részében a második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerülő területek, a székely városok, illetve Észak-Erdély katonai megszállásáról kapunk pontos képet. A továbbiakban betekintést nyerhetünk a katonaéletbe, a besorozástól kezdve az újoncélet nehézségein keresztül, a seregtest számára megrendezett különböző rendezvényekig: a tanfolyamokba, sporteseményekbe, lövészeti, harcászati és egyéb hadgyakorlatba.
 
Számomra a kötet legmélyebb és talán legdrámaiabb részei azok, amikor a szerző a székely szerepvállalásról ír a doni hadszíntéren, a galíciai hadműveletekben, valamint Magyarországon és a szülőföldön. Számtalan kiváló székely katona veszett oda a szovjetekkel, majd később az átálló románokkal harcolva, részben éppen a hitleri német diktatúra Magyarországra rákényszerített döntései miatt. Később sokakat tüntettek ki rendkívül magas állami kitüntetésekkel, bátorsága és kiemelkedő harctéri teljesítménye miatt. Ezek névsorát, illetve a további személyes adatokat a függelékben, illetve a lábjegyzetekben találjuk meg.
 
Berekméri kötete azért is egyedülálló, mert viszonylag kevés információ áll rendelkezésünkre a magyar hadtörténet ezen időszakáról, a székelység szerepéről nagyon kevés forrás maradt fenn. A szerző igyekezett minden ide vonatkozó forrást egyesíteni, és könnyen értelmezhető információval ellátni az olvasót. A visszaemlékezések, a korabeli fényképek és a régi térképek sokasága színessé és még hitelesebbé teszi a könyvet.
 
Hadtörténeti jelentősége mellett megismertet egy másik világot, a háború világát, illetve bizonyítja, hogy a lövészárkokban a borzalmak ellenére is meg lehet maradni embernek.