Feketemunka (Részlet, II. rész)




Gagyi Botond: Monument for the Desert

 

I. rész

 

 

Kilencedik vignetta

– Részlet a Feketemunkából –

 

 

„S aztán az se volt mindegy

Hogy ki mennyire bevállalós

Én például hiába mondtam

Hogy ez vagy az a munka

Magas lesz nekünk

Mint Tódor Józsinak a szarkafészek

Komám csak legyintett

Egyszer essünk el – azt mondja

Utána is ráérünk

Hoppá!-t mondani – azt mondja.”

 

 

Zene

– Részlet a Feketemunkából –

 

 

Ezt se hitted volna

Sok mindent nem hiszel

Még csak a tizenkettedik nap

De már kezded megszokni a betonkeverőt

Semmihez se hasonlítható ez a bariton

Semmi rozsdás bádogzörgés

Semmi rozsdás csörlőcsikorgás

Már olvasni is tudod a hangját

Ha üresen forog

Idegesítő egy kicsit

De a cementes vizet keverve

Már van neki valamiféle hangja

Öt lapát homokkal egészen más

S mire a tizenkettedik lapát homok is belekerül

Az maga a szférák zenéje

Isten is ilyen hangot hallhatott

Mikor az eget teremtette

Lehet hogy őt is idegesítette

A semmi üres kerregése

Ezért vágott bele a projektbe

Ezt se hitted volna

Még csak a tizenkettedik nap

De már szimbiózisban élsz a betonkeverővel

Mint a rezzenéstelen arcú Deborah Kara Unger

Cronenberg Karamboljában az autóval

Nyár elején láttad a moziban

S három hónap múlva már te is

Szimbiózisban élsz egy géppel

Olyan szép baritonja van

Hogy az már zene

Látod-e

Mindenhez hozzá lehet szokni

Biztatnád magad

De ott van például az aszfalttörő

Az tényleg az ördög találmánya lehet.

 

 

Huszadik vignetta

– Részlet a Feketemunkából –

 

 

„Az volt a vicces az egészben

Hogy akinek dolgoztunk

Szintén kőműves volt

A saját házát

Mégse merte felújítani

Egyszer meg is néztem

Hogy ugyanbiza milyen munkát végez

Hát hallod-e

Az olyan házra mondják nálunkfelé hogy

Szarni menjél bé

S enni gyere ki.”