Kínai kapcsolat




 
 
Szőcs Géza: A napon. Szőcs Géza válogatott versei és írásai. Fordította Yu Ze Min. Writer’s Publishing House, Beijing, 2016.

 
 

Íme, egy friss válogatás az „erdélyi párbajhős” régi és új szövegeiből. Bravúros kihívás mindazon magyar ajkú olvasóknak, akik tanultak valaha kínaiul, továbbá mindazon kínai ajkú olvasóknak, akik tanultak valaha magyarul. E helyzetmegjelölés a szerző szellemiségéhez cseppet sem illő módon sarkított és fantáziátlan: a kötet mindazon olvasókat szólítja meg, akik kínai avagy magyar nyelven Szőcs Géza utánozhatatlan lírai és prózai remekeire kíváncsiak.

 

Tomaso Kemény előszava a Római Birodalomtól indulva Drakula és Ceaușescu személyén át Václav Havelig és Lech Walesáig ívelve helyezi el a költőt egy Romániát Magyarországgal összekötő avagy a két országot egymástól elválasztó híd politikailag legmagasabb pontján, hangsúlyozva, hogy a szerző duplán sikeres közéleti pályafutása mellett zseniális író. Ezt Szőcs Géza régi és új, magyarul értő olvasói előtt 2016-ban bizonygatni majdhogynem kínos.

 

A kínaiak ellenben többé-kevésbé tájékozatlanul indulnak eme sajátos poétikájú, egyszerre érzékeny és erőteljes univerzum felfedezésére, így természetesnek tűnhet, hogy a válogatást a hátlapon többek között Uri Geller, Andrzej Wajda és Mihail Gorbacsov kínai és magyar nyelven sorjázó mondatai ajánlják. A gyönyörű nyomdai termék árát feltüntető négyzetben, a vonalkód alatt ez áll: 00.00, amiből én azt értem: ez a könyv ajándék.

 

Ajándék mindazoknak, a­kik rég nem lapozgattak Sz. G.-­kötetet, akik még nem bámultak egészen közelről kínai írásjeleket, akik nem tudták, hogy ezen a nyáron mit pakolnak majd az utazóbőröndbe, akik esetleg elbizonytalanodtak volna, azt gondolván, hogy a magyar vers egy igazán kis nép igazán nagy csodája, amiről alig tud valamit a nagyvilág. A tavalyi esztendő e fordítói fegyvertényével a költő zsenialitása mellett a magyar nyelv is kikerült a napra: 1,37 milliárd ember olvasni tudó hányada léphet kapcsolatba vele, ha kedve tartja.