Köztes állapotok




A székhelyét vesztett Ecsetgyár Future Perfect című, kihelyezett kiállítás-sorozatának első helyszíne a sepsiszengyörgyi MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér volt.

 

Ciprian Mureșan és Șerban Savu kurátorok külön-külön történt válogatása úgy szerveződik eggyé a kiállítás terében, hogy nem nagyon tudjuk eldönteni, hogy itt generációs jellegzetességekből adódó vagy a szelekciós elvek eredményezte összefüggésekkel szembesülünk. Valószínűleg mindkettővel.

 

Future Perfect #1 tárlat meghívottai ugyanahhoz a fiatal generációhoz tartoznak, mindannyian Kolozsváron végezték tanulmányaikat.

 

Az alkotások mind műfajilag, technikailag, mind a felvetett kérdések tekintetében köztes állapotokat juttatnak kifejezésre. Ki-ki saját alkotói habitusának megfelelően úgy reflexív, hogy folyamatosan megpróbál kimozdulni abból a jól ismert környezetből, amelyben komfortosan mozog, és művészettörténeti perspektívákat nyitva, képzőművészeti előzményeket helyzetbe hozva könnyedén lép át és tesz képlékennyé műfaji határokat. Ezek a határátlépések időnként központi problemává válnak, máskor pedig szinte észrevétlenül meghúzódnak a háttérben. Ez a fajta kimozdulás a rutin veszélyével fenyegető, ugyanakkor a kényelmes ismerősség feladása olyan folyamatokat eredményez, melyek maguk is műalkotássá minősülnek. A bizonytalanságban való tapogatózás, a kísérletezés, az alkalmazott kutatás, a vázlat, a részlet, a műterembe vezető út: alkotás. A kiállításra kerülő dokumentum/műtárgy ideje befejezett jövő. Ebben az összefüggésben pedig megkérdőjeleződhet emelkedettsége, hierarchizált helyzete a műtárgy által rögzített folyamatokkal szemben.

 

A jelen meghatározottságából történő kimozulás egyfajta játéktérré alakítja a kiállítást. A fenntartott reflexió kikezdi a műfaji határokat, a művészettörténeti távlatokat. A régmúlt művészetéből mellékes részletek kerülnek középpontba, a színópia eljárás ihlette munka során ismeretlen rétegek kerülnek felszínre, a költészet beszivárog a repedéseken, a régmúlt művészetéből olyan megoldások, kérdések válnak érdekessé, melyek korábban elkerülték a figyelmet. Oda-vissza ható játék.

 

A rajz szoborrá válik, a kő képlékennyé, a festmény rajzzá, a vers festménnyé, a hiba lényeggé, a teli üressé, az üres telivé, a profán szentté, a hétköznapi monumentálissá, a bonyolult egyszerűvé, az egyetemes személyessé, az intim nyilvánossá, a veszély lehetőséggé, a közvécé a szabadság terévé.

 

Művészek: Mircea But, David Farcaș, Camilia Filipov, Lucia Ghegu, Adela Giurgiu, Lucian Popăilă, Ioana Sisea, Paul Stoie.

A kiállítás virtuálisan visszanézhető az Ecsetgyár közösségi oldalán.

 

 

Ioana Sisea: Az ibolya voltaképpen ibolya (részlet)

 

Ioana Sisea: Az ibolya voltaképpen ibolya (részlet)

 

Adela Giurgiu: Sárkányok

 

Adela Giurgiu: Női arckép

 

Mircea But: A méregfa

 

David Farcaş: Morning Fog

 

David Farcas: Angel Business

 

Camilia Filipov: Rajzok 2D és 3D között

 

Lucian Popăilă: összes

 

Lucia Ghegu: Cage I–V