Kuncz Aladár életműsorozat és Versbeillő találkozások a Kolozsvári Magyar Napokon




Augusztus 15-én, hétfőn került bemutatásra a Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái sorozat harmadik kötete, a Felleg a város felett című regény. A rendezvényen nagy számú érdeklődő volt jelen, akik nem csak a kinti hőség elől menekültek az előadóterem hűvösébe.

 
 

kuncz1

 
 

A kötetet a szerkesztők, Boka László irodalomtörténész, Filep Tamás Gusztáv, eszmetörténész, és Juhász Andrea irodalomtörténész mutatták be. Hiánypótló munkáról beszélünk, mivel számos Kuncz Aladár publicisztikai szöveg, dráma, novella egyáltalán nem, vagy csak hiányosan került kiadásra. Filep Tamás Gusztáv elmondta, hogy sokat gondolkodtak azon, hogy teljes életművet vagy válogatást adjanak ki, de arra a véleményre jutottak, hogy először ki kell adni a szerző minden írását, aztán később lehet abból válogatni. Boka szerint a munka teljesen közös volt, mindenki kivette a részét belőle. A teljes életművet 7-8 kötetesre tervezik, lehetőség szerint az utolsó kötet két év múlva, 1918 centenáriumra fog megjelenni. A sorozat első három kötete szépirodalmi, a többi elméleti jellegű írásokat tartalmaz.

 
 

A Felleg a város felett csak részletekben volt publikálva eddig, az Erdélyi Helikon folyóiratban, a cselekmény helyszíne, Oltvár meglehetősen sok közös jegyet hordoz Kolozsvárral. Bár sokáig azt hitték, a két világháború között született az írás, a szöveg felkutatása során kiderült, hogy az egész mű a francia fogság idején íródott.

 
 

kuncz2

 
 

Augusztus 16-án, kedden folytatódott a Kuncz Aladár szellemi hagyatékáról szóló beszélgetés, a kolozsvári Bánffy-palota udvarán ezúttal Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda Emlékirat című könyvét mutatta be H. Szabó Gyula, Jancsó Miklós, Rekita Rozália és Székely Melinda. A kötetből Rekita Rozália színművésznő olvasott föl részleteket, melyeket kritikai-szakmai hozzászólások követtek Kuncz Aladár családjára, életútjára, illetve hagyatékának filológiai szempontjaira vonatkozóan. Kiderült, hogy a kötet szerzőjét milyen viszonyok fűzték a Kuncz család tagjaihoz, milyen levelezések, iratmásolatok, naplók maradtak fenn a Máthé-Szabó és a Kuncz családok birtokában. A kötet legfőbb érdekessége, hogy az emlékirat beszél Kuncz Aladár és a kötet szerzője közti levélváltásokról, illetve ezek tartalmáról, de a levelek állítólag megsemmisültek és az összefüggő másolatok nem kerültek még elő – az utókor Kuncz-kutatói számára nyitott filológiai lehetőség feltárni ezeket. A kötet őszinte, könnyed, használható képet közvetít a huszadik század elejének polgári családi életéről, noha elsősorban a Kuncz-recepciót igencsak befolyásoló alkotásról beszélünk.

 
 

konyvbemkuncz
 
A délután folyamán sor került továbbá a Kolozsvári Magyar Napokon lassacskán hagyományosnak számító őszinte versszínház-esemény – az idén Versbeillő találkozás néven szervezte meg a Györkös Mányi Albert Emlékházban Széman Emese Rózsa és Kocsis Tünde az interaktív versműhelyt, melyben a személyes történetek, az érzelmek, a mindennapok és a költészet találkozása ötvöződött. A foglalkozáson minden korosztály részt vett, tetszés szerinti témaválasztással, indoklással és vallomással. Az idei műhelyen László Noémi költő versei adták az alapot, s az ő jelenlétével az olvasók és szövegek közti kapcsolat még inkább elmélyülhetett.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter