László Noémi kötetbemutatójáról




László Noémi Bodzabél című gyermekversekből álló kötete 2017-ben jelent meg a Gutenberg kiadónál Kürti Andrea rajzaival. Szombaton, a Csíkszeredai Könyvvásár színpadán a szerzővel és az illusztrátorral a kötet szerkesztője, Burus János Botond beszélgetett.

 
 

 
Már rögtön az első kérdésnél felvetődött a felnőtté válás, valamint a gyermekversek problematikája. Vagyis hogy mitől jó a gyermekvers, mit szabad, és mit nem szabad kimondani benne, meg hogy egyáltalán meg szabad-e húzni a határt vers és gyermekvers között? László Noémi szerint nem biztos, hogy van külön gyermekvers és felnőttvers, számára csak jó vers van. Azt viszont kihangsúlyozta, hogy a gyerekeket sokkal nehezebb becsapni, ezért van szükség igazán jó és hiteles gyerekeknek szóló versekre. Ő amikor gyermekverset ír, tulajdonképpen visszaéli a belőle kiveszett gyereket. A legtöbben ugyanis elengedjük ennek a gyereknek a kezét, vagy teljesen meg is feledkezünk róla, ahhoz, hogy sikeres felnőttek legyünk, és szerinte ez az, amibe nem szabad beletörődni, ezt a kompromisszumot nem szabad megkötni.

 
 

 
Sötét, fájdalom, halál. Ezektől a szavaktól még mi, felnőttek is megijedünk, pedig a gyerekekkel is kell beszélni róluk, mert az ő mindennapjaikban is ugyanúgy benne vannak. Hiába kényelmesebb hallgatni róluk, egyszerűen ki kell mondani, hogy a sötétnek számunkra is legalább kilenc feje van vagy, hogy ahová fájdalomgolyó gurul, ott nekünk is sírni volna jó és minden reggelt követően nálunk is menthetetlenül este lesz.

 

A Bodzabél 2010 és 2017 között írt versekből áll, a legtöbbet közülük a szerző publikálta vagy a Napsugárban, vagy a Szivárványban ez idő alatt. Mivel ezek havonta megjelenő folyóiratok, így később tudatosan úgy rendezte a verseket a kötetben is, hogy megfigyelhető az évszakok váltakozásának menete, innen is jött utólag a másik címötlet, a kölyökkalendárium. Itt Kürti Andrea elmondta, hogy ő mennyire örül, hogy ez az ötlet csak utólag jutott Noémi eszébe, neki ugyanis ez volt a kedvenc címe az eddig illusztrált könyvek közül. Mindemellett ez az első olyan könyv, amiben egyaránt alkalmazza a gouache-technikát, a vízfestéket, valamint a színes ceruzát, és hosszú idő óta most vette elő először a zöld színt.

 

A gyerekeid tudják, hogy írsz? Hogy fogadták? Kérdezte Burus János Botond. Noémi elmondta, hogy a fia valószínűleg nem is tud róla, ő ugyanis soha nem mondta otthon, egyszerűen csak ott voltak egyes kötetei a polcon. Viszont egyszer eljött az az idő, hogy lánya, Tekla levette a polcról őket és olvasgatni kezdte. Neki tetszik.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter