Leviatán




Szilágyi Lenke: Nincs hova menni a piros szőnyegen. A. GYŰJTEMÉNY – Alföldi Róbert fotógyűjteménye jóvoltából.

 

halak

 

 

apu halakat tart egy

nagy üvegakváriumban.

anyu egy ideje valamiért

nem szereti őket.

 

 

 

akvárium

 

 

apu tele van belül halakkal,

guppikat, vitorláshalakat,

aranyhalakat tart a mellkasában,

gondozza őket és cseréli a vizüket,

én nagyon szeretem nézni, ahogy

tátogtatnak, és apu szíve mellett

jönnek fel a kis légbuborékok,

néha odanyomom a fülemet a mellkas

üvegéhez és hallgatózok, mert

biztos vagyok benne, hogy azok

a halak titkos szavai, amit csak

apu ért, de ő váltig állítja,

hogy az csak levegő, üresség,

semmi más, de én csak hallgatom

a mellkasüveg mögötti morajlást,

mert meg akarom tanulni ezt a nyelvet,

amit csak apu ért, aztán valami történt,

apu szomorú lett, ritkábban etette

a halakat és mocskos lett a víz is,

végül leengedte az egészet

és többé nem öntött újat a helyére,

nekem pedig nem volt elég időm megtanulni

ezt a nyelvet, a titkos szavakat, amik

a buborékok belsejében rejtőztek,

így amikor beszélgetünk, csak levegő

jön ki a szánkon, semmi más,

csak apu szíve maradt felfüggesztve

ebben a halak nélküli ürességben,

én pedig, ha elég idős leszek,

szavakat fogok tartani egy akváriumban.

 

 

 

tenger

 

 

kiveszek egy mondatot magamból és

szabadon engedem

 

 

Sztercey Szabolcs 1991-ben született Gyergyószentmiklóson, Kolozsváron él, filmrendező és verseket ír. Első verseskötete A nyelvtani közép címmel jelent meg 2017-ben, amelyért Méhes György-debütdíjban részesült.