Magyar Költészet Napja Bukarestben: Radnóti & Balassi




A Balassi Intézet idei költészet napi rendezvényein április 11-12-én a magyar irodalom két kivételes személyisége kerül fókuszba: Balassi Bálint és Radnóti Miklós.
 
Helyszín: Balassi Intézet, Bukarest (Str. Gina Patrichi, 8. szám)

 

Április 11-énRadnóti Miklós munkássága ihlette Radnóti hétszer című szkeccsfilmet vetítik. A hét etűdből álló film különböző filmes stílusok és műfajok segítségével tolmácsolja a mai fiatal filmesek Radnóti-képét.
 
Az est vendégei: Ausztrics Andrea, az etűdsorozat producere és egyik epizódjának rendezője, valamint Leichtman Erna a film forgatókönyvírója.

 

A vetítést követően Kovács Zsuzsánna rendező által megálmodott előadásban Ștefana Ionescu-Darzeu és Miriam Rizea színészek Radnóti verseket adnak elő román nyelven.

 

Radnóti hétszer

2015, 45 perc, angol felirattal

 

Vécsei Márton: Ikrek hava

Radnóti Miklós asszimilált zsidó családban született 1909. május 5-én 1921-re teljes árvaságra jutott. A filmben a rendező azt mutatja meg, milyen nehezen dolgozta fel a költő a korai felnőtté válást, ami egyúttal a költővé válásának is a küzdelme.

 

Lakos Nóra: Külön matek

A film témája Radnóti Miklós találkozása élete szerelmével, és az első randi körüli bonyodalmak. A film alapja Radnóti egy novellája, melynek címe A poéta és a nő.

 

Samaras Daphne: A fűzfa

A film Radnótinak a Szegeden töltött egyetemi éveiről szól, és az ehhez fűződő útkereséséről mind a vallásban, mind a költészetben, A mese a szomorúfűzfáról című novella alapján. Az animációs film Radnóti származását és társadalmi helyzetét érintő negatív diszkriminációról szól, ami az egész életét végigkísérte a mindennapokban, az egyetemi évei alatt, és ami Gyarmati Fannival való kapcsolatának a kibontakozása elé is sokáig gátat emelt.

 

Széphelyi Júlia: Szent eset

Radnóti Miklós egész életén átívelt kapcsolata a valláshoz, konkrétan a zsidósághoz és a kereszténységhez. 1943-as megkeresztelkedése kiemelkedő esemény ebben a korszakban, de egész életét végigkísérte a kettősség.

 

Mendrei Miklós – Austrics Andrea: Fam

Radnóti a párizsi útja során került kapcsolatba az afrikai művészet és irodalommal, műfordításaiból pedig 1944-ben megjelent a Karunga, a holtak ura című kötete.
 
Szirmai Márton: Nem tudhatom

Radnóti Miklós magyar költőnek vallotta magát. A haza, az otthon, a hazaszeretet fontos fogalmak voltak számára.

 

Pater Sparrow: Halált virágzó türelem

Radnóti Miklóst 1944-ben munkaszolgálatra vitték a szerbiai Borba. Holttestét az Abda község melletti tömegsírban találták meg, zsebében volt a Bori notesz.

 

 

Április 12-én, szerdán 19 órától Intézetünk névadójával, Balassi Bálinttal ismerkedhet a közönség. A legmélyebb értelemben vett magyar költő, igazi reneszánsz jelenség volt, általa született újjá a magyar irodalom és lett latin nyelvűből magyar. Ő teremtette meg a magyar irodalomban az énformálás technikáját, a fiktív lírai önéletrajzot verssorozatokba, ciklusokba foglalva. Bemutatjuk a nemrég román nyelven megjelent Célia-ciklusát, melyről a fordítóval Elena Lavinia Dumitruval, a Bukaresti Egyetem hungarológia tanszékének tanára, Bányai Éva beszélget.
 
Az estet Kovács Zsuzsánna rendezésében Ștefana Ionescu-Darzeu és Miriam Rizea művészi programja egészíti ki.

 
 
 


 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter