Magyar Szemle-est és Gróh Gáspár előadása Sepsiszentgyörgyön




A budapesti Magyar Szemle folyóirat estjére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében 2018. szeptember 19-én, szerdán, 18 órától. A rendezvény keretében S. Király Béla szerkesztő bemutatja az 1927-ben alapított kiadványt, a folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár pedig Szabó Dezső tükrei címmel tart előadást.

 

A Háromszéki TÉT-estek (Tudás – Élmény – Tapasztalat) sorozatba illeszkedő esemény házigazdája Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.

 

A Magyar Szemle 1927 és 1944 között megjelent nagynevű elődjét Bethlen István volt miniszterelnök alapította, és a két világháború közti szellemi élet vezéralakjai, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztették, anyagi fenntartását pedig a kormány és a magyarországi tőke elitje biztosította. A folyirat az ország korszerűsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének, illetve a politikai középútnak kötelezte el magát. Jelképes jelentőségű, hogy a régi Magyar Szemle Magyarország szuverenitásának elvesztésekor, a német megszállással szűnt meg 1944-ben, az új folyóirat szerkesztése pedig az ország szuverenitásának visszanyerése után, 1992-ben indult meg. Újjáélesztésének gondolatát tevékenyen pártolta néhai Antall József.

 

Hagyomány és korszerűség, az értékek újjáteremtése, a magyar szellemi élet évszázados folyamatossága és határokon túllépő egysége, minden irányban nyitott értelmiségi tájékozódás, globális szemlélet, szellemi kísérletezés, a nemzeti újrakezdés stratégiái – ezek a törekvések, témák és eszmények alakítják a Magyar Szemle arculatát, felölelve számos területet, a gazdaságtól a tudományos kutatás etikájáig, a történelemtől a vallásig, a művészettől a filozófiáig, ami neves szerzői névsorában is megmutatkozik.

 
2003-ban a folyóirat elnyerte a Prima Primissima Díj második fokozatát, elsőként a magyar írott sajtóban.

 

Szabó Dezső íróról (1879–1945), Az elsodort falu és az Életeim szerzőjéről így fogalmaz egy helyen Gróh Gáspár: „… szenvedélyessége jellegzetesen a filozopteré, a könyvek között élő emberé. Paradox módon éppen a mindennapi életben helyét nem találó Szabó Dezső nő ki igazán a magyar társadalom hétköznapjainak valóságából. Az a tanáros naivság, amely éppen a napi tapasztalatokat nélkülöző, a realitásokat nem ismerő szellemi beállítottságú embereket teszi a mindennapi élet kiszolgáltatottjaivá, szintén a legfontosabb vonásai közé tartozik. Valóságon kívülisége tette különösen érzékennyé a valóság olyan tényei iránt is, amikkel a realistább látásmódú társak már egyáltalán nem törődtek.”

 

 

Az est vendégeiről:

 

Gróh Gáspár (1953, Budapest): irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle főszerkesztője, a Köztársasági Elnöki Kabinet belpolitikai vezetője. 2007-ben Pethő Sándor-díjat kapott.  Főbb munkái: Egymásért vagyunk (tanulmányok, kritikák, 2000); Szabó Dezső: Az elfelejtett arc (válogatás és szerkesztés, 2001); Az elsodort író. In memoriam Szabó Dezső (válogatás és szerkesztés, 2002); Móricz Zsigmond: A magyarság rendeltetése (válogatás és szerkesztés, 2004); Cs. Szabó László. A kis népek hivatása (előszó, válogatás, szerkesztés, 2005); Nézni a láthatatlant (kisesszék, 2005); Határ.Oknélkül (tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

 

Király Béla (1957, Sóvárad): közíró, politológus, a Magyar Szemle szerkesztője, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán, majd az ELTE politológia szakán végzett. Társadalomismeretet tanult Eindhovenben világbanki ösztöndíjjal. Tanított a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, jelenleg a Háromszék napilap szerzője is.

 
 

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter