Milyen az igazi kolozsvári „barátságregény”? Mikola Emese debütkötetének bemutatójáról




Mikola Emese Félrehallgatások című regénye 2018-ban jelent meg, első bemutatójára a X. Nagyváradi Könyvmaraton alkalmával került sor, azt követően Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában ismertették a kötetet. Az esemény október 9-én délután hat órától kezdődött, megszervezésében az IDEA Könyvtér segédkezett. A szerzővel Szűcs László, a Várad főszerkesztője és a kötet kiadójának vezetője beszélgetett.

 
 
 

 
Elöljáróban Nagy Péter, az IDEA Könyvtér igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket: megköszönte az Unitárius Egyház hozzájárulását, majd kiemelte, hogy a felújítási munkálatok óta ez az első könyvbemutató a Vallásszabadság Házának ebben a termében, de reméli, hogy idővel egyre több hasonló eseménynek adhatnak otthont. Utána Szűcs László vette át a szót, röviden bemutatta a szerzőt, majd korábbi munkásságáról és új regényének történetéről kérdezte. Mikola Emese elárulta, ugyan publikált már szépirodalmat, recenziókat és tudományos írásokat, a Félrehallgatások egy nagyobb lélegzetvételű, speciális alkotási folyamatot jelölt számára. Elmondása szerint már-már mániásan ragaszkodott a hitelességhez, így fontosnak tartotta ellenőrizni, mennyire életszerűek a megírt szereplők és jelenetek. Ellentétben a kötet olvasóival (és magával Szűcs Lászlóval is), Mikola Emese tizenöt főszereplőt lát regényében, nem kettőt: „olyan volt ez valóban, mint egy kísérleti színház, tizenöt főszereplővel, akik életre keltek, bekerültek a rendszerbe […] nem is tudtam pontosan, hol és hogyan lesz vége a történetnek”.
 
 

 

Szűcs László szerint a Félrehallgatások „igazi kolozsvári regény”, ennek kapcsán pedig felmerült a helyszín kulturális jelentősége – a Főtér, a temető felé néző Mátyás-szobor –, illetve a nemzetek közti interakció megjelenítésének kérdése. Mikola Emese megosztotta tapasztalatait a nagyváradi és kolozsvári román-magyar szocializációról és azok különbségeiről, ugyanakkor kiemelte, hogy nem akarta központi problémává tenni ezt a tematikát, így nem mérvadó jellemvonás a regényszereplők nemzetisége. Szűcs László szóvá tette a romániai magyar nemzetfelfogásban jelentkező változásokat, például azt, hogy Nagyváradon már jóízűen nevet mindkét nemzet azokon a jelenségeken, amelyek tíz-tizenöt éve még tabunak számítottak.
 

 

„Egy másik fontos erény az intimitás”, állapította meg Szűcs László, majd felkérte a szerzőt, olvasson fel pár részletet a Félrehallgatásokból. Mikola Emese az intimitás kapcsán kiemelte, hogy a családi kapcsolatok mellett a barátság bensőségességét is szemléltetni akarta, így kötete nem is igazán családregény, hanem egyfajta „barátságregény”. Fontos csomópontok lesznek továbbá az álmok és illúziók veszélyei (a regény egyik szereplője például beleszeret egy helyi „félhírességbe”), de felmerül többek közt az elnyomás, az erőszak és az alkoholizmus tematizálása is. Mindezek ellenére a szerző szerint a Félrehallgatások nem képvisel semmilyen „pesszimista perspektívát”, inkább a gyógyulást és a fájdalmak elengedését akarta előtérbe helyezni.

 

Zárszóként a szerző hosszútávú tervei, projektjei kerültek előtérbe. Kiderült, hogy Mikola Emese jelenleg egy kamaszközpontú regényen dolgozik, de a rendszeres munka lehetőségének hiánya igencsak hátráltatja munkájában. A könyvbemutató szerzői dedikációval folytatódott, majd egy protokoll-pezsgőzés nyitott teret a kötetlenebb, baráti jellegű beszélgetések felé.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter