Milyen zenét szeret Isten?




Adela Giurgiu: Sárkányok

 

Kercsed Aranyos-menti viszonylatban is kicsi falu Tordától 15 kilométernyire délre. Hivatalosan 180 körüli a lakosság száma, valójában kevesebb. Nyolcvan fő helyben lakó és a gyülekezet támogatásában aktív tizenöt máshol élő reformátusa mellett néhány ortodox család és egy adventista család alkotja a falu lakosságát, sőt van két hölgy, akik az újprotestáns kereszténység anabaptista ágának nazarénus hitközösségébe tartoznak. Oláh Mátyás lelkipásztor nyolcadik éve szolgálja a református gyülekezetet. De korántsem csak a helybelieket szólítja meg. Zenészként sok más vidékre küld – virtuális pódiumokon játszva – fül és lélek számára fogyasztható üzeneteket. Egykor párhuzamosan végezte a teológiai és a zeneakadémiai tanulmányokat, családi „kezdőcsomagjában” (nagy-, sőt dédszülei nemzedékéig visszamenőleg) hagyományként kombinálva található a lelkészi és a zenészi adottság meg persze a pálya. Ő maga csellón játszik, a középső testvér hegedűt tanult – bár most mérnökként keresi a kenyerét –, a húguk pedig a doktori fokozat küszöbén álló zongorista.

 

A 16. századi reformáció egyik szellemi alappillére a Könyvek könyvéhez mint hitforráshoz való visszafordulás volt. Jószerével minden református ismeri a sola Scriptura alapelvet, amely ezt a biblikus irányultságot jeleníti meg. A Bibliához való visszafordulást angolul úgy mondják: back to the Bible. (Van is egy ilyen nevű mozgalom, amelyet az Egyesült Államokban, Nebraska államban alapított 1939-ben Theodor Epp.) Akadémiai szinten képzett zenész és Bach-rajongó lévén Oláh Mátyás lelkipásztor megengedte magának azt a szójátékot, hogy a YouTube csatornán közzétett videósorozata címeként a back to the Bible szlogent így hangszerelje át: Bach to the Bible.

 

A projekt elsősorban Johann Sebastian Bach hat csellószvitjét (BWV 1007–1012) öleli fel – ez önmagában is mintegy negyven produkciót jelent, hiszen Oláh az egyes tételeket külön-külön rögzíti –, de egyéb, csellón előadható, akár többszólamú Bach-művek is helyet kapnak a sorozatban.

 

Minthogy Oláh Mátyás csellista lelkészi minőségében (is) egy-egy bibliai vétetésű címmel, idézettel, továbbgondolható eszmeszikrával is ellátja szvit-tételnyi videóit – és persze a felvételek zöme a kercsedi templom belterében készül –, rögtön adódik a kérdés: mennyiben képes „egy gyékényen árulni” a pásztori (spitiruális) üzenet a tánczenével. Az előadó vélhetőleg nem pusztán apologikus célzattal vallja – lásd egy nemrég készült portréfilmben (Isten és a cselló, TVR) –, hogy bizonyos zenék hajlamosak megtérni. Ami persze nem utolsósorban azzal a zeneértelmezési kerettel, a modernitás rugalmas befogadói kulcsával függ össze, amely lehetővé teszi, hogy manapság még az argentin tangó egykor vérlázítóan mondén hangzatait is tolerálják, sőt, ha legalább piazzolai minőségben hangzik fel, akár kedveljék is szakrális közegben. Márpedig mondjuk a courante-ot (correntét) vagy a sarabande-ot egykor épp úgy az ördög művének tekintették az egyházban, mint később a tangót – mondja Oláh Mátyás Bolyki Lászlóra is támaszkodva, aki teológusként jegyezte a Milyen zenét szeret Isten? című, 2005-ben megjelent könyvét. Meg aztán: ha bibliai alapról indulunk, ki mondhatná, hogy táncellenes volna ez a fundamentum, amely végső soron az isteni kijelentés/kinyilatkoztatás mellett oly bőségesen szól az emberről, az emberi életről is! A református egyház (és sejthetőleg Isten népe) nyitásképességére, tágkeblűségére is lehet hivatkozni, amely korántsem von átjárhatatlan műszaki határzárat egyházzenei állománya köré, és a genfi zsoltárok meg a dicsőítő énekek mellé az újvilág, sőt akár még a jiddis dallamhagyomány elemeit is engedi beszüremkedni, fokról fokra megkísérelve elfogadtatni más kultúráknak, más közösségeknek a miénknél semmivel sem kevésbé érvényes értékeit.

 

Persze köztudomásúlag az evés a puding próbája. Ki-ki megízlelheti, mennyire érintik meg meditációs alapanyagként Bach csellószvitjeinek tételei. Oláh Mátyás értelmező és technikailag biztos lábakon álló játéka, a táncjelleg megóvása és az egyéni kifejezni tudás kettőssége egyensúlyossá, méllyé vagy épp szemenszedetten derűssé teszi a Bach to the Bible darabjait. Ennek ellenőrzésére bízvást merészelek bárkit felbujtani.