„mintha fent lett volna Facebookon” – beszélgetés Péter I. Zoltánnal, Az Értől az Oceánig című első teljes Ady-életrajz írójával.




A három kötetes monográfia bemutatására az idei Festum Varadinum utórendezvényeként július 21-én, vasárnap 18 órától került sor a felújított Müllerájban, az Ady Endre Emlékmúzeum épületében. A beszélgetést Szabó Ödön, a Varadinum Kulturális Alapítvány programkurátorának szavai nyitották, ezt követően Szűcs László tett fel kérdéseket a szerzőnek.

 

 

 

Én nem akartam Ady életrajzot írni

Péter I. Zoltán művét rögtön a bemutató elején „az Ady centenárium legméltóbb ajándékaként” emlegették, a kellően olvasmányos életrajz több mint harminc év munkájának gyümölcseként került kiadásra. Ezerkétszáz oldalról lévén szó, Szűcs László először a műhelytitkokról és a módszerekről kérdezett, illetőleg hogy hogyan lehet hozzákezdeni egy ilyen nagyszabású munkához. „Én nem akartam Ady életrajzot írni. Nem akartam semmit, de úgy alakult, hogy ő volt az, aki rámtukmálta a múltját” – válaszolta a szerző, aki a helytörténeti dokumentumokat és az 1872-től 1918-ig megjelent helyi napilapokat lapozgatva akadt bele mindig Ady életébe. A munka bár valóban nagyon részletes és körültekintő, Péter I. Zoltán meglátása szerint „az anyag megvolt, már csak le kellett írni, össze kellett foglalni.” Ezt követően beszélt az első, ’93-as könyvről, ami Ady váradi életét részletezi, illetve Vezér Erzsébetről, az említett könyv szaklektoráról, aki a későbbiekben bíztatta az Ady és Léda megírására. Említést tett Kovalovszky Miklósról is, aki „megalapozta” a monográfia létrejöttét az Emlékezések Ady Endréről című öt kötetes sorozatával, amit maga is a „téglák egy jövendő házba” megnevezéssel illetett.
 
 


 

Nehéz természetű ember volt

A módszereket követően a kérdések a három kötet szerkezetére irányultak, amiknek a részeit/ fejezeteit a szerző egyszerűen „dobozoknak” nevez. Ezek a dobozok tematikusan gyűjtik össze és közvetítik a költő életét nagy részben a levelezései alapján. Ugyanis szó esett arról, hogy mivel Ady élete „olyan mint egy nyitott könyv, mintha fent lett volna Facebookon,” a bőség zavara és a hitelesség kérdése hamarabb okozhatott problémát írás közben, mint a források hiánya. Ady élete jól követhető (ezt ő maga is megírja magáról), amiben nincsenek fehér foltok, inkább a „színes foltoktól” kellett tartani. Ilyen értelemben szó esett Lédáról, Ady és Léda viszonyáról, a kettejük konfliktusairól, a család életéről, valamint a költő kapcsolatáról Tisza Istvánnal, amit Péter I. Zoltán szerint meglehetősen „elpolitizáltak.”
 

 

 

Fekete Hegedű – Fekete Zongora

A beszélgetés végén szó esett pár érdekességről is Ady versei kapcsán, valamint arról, hogy az ő esetében az életrajz megléte mennyiben határozza meg, illetve milyen jelentőséggel bír az életművel való kapcsolatra nézve. A szerző szerint a műveket és az életrajzot egyszerre vizsgálva azt láthatjuk, hogy „Ady boldogtalan ember volt,” és ebben az értelemben „jó, hogy megszületett a teljes életrajza.”

 
 

 
A bemutatót követően a szerző dedikálta a könyveket a nagyszámban megjelent érdeklődőknek.

 
 
 

A képeket Fried Noémi készítette.