nem eltévedni




Szentes Zágon: Living Spaces 3

 

„jó volna kezet rázni ismét

s a vállat átölelni testvér

mielőtt bután el nem esnék

mielőtt bután el nem esnél”

(Kányádi – Halottak napja Bécsben)

 

egyszer majd felszállunk mind

a legkopottabb városszéli villamosra

tocsogó napfény mossa ki alólunk

a rozsdásodó sínpárokat

repedésekből kibúvó füvek sárgulását

elmossa lépteid a sietést a felsértett

sarkadról a sebtapaszt

az előre eltervezett járdaszéli botlásokat

elmossa arcodról a zsírt a szégyent

a csókokat a pattanásokat

elmos mindent nem válogat

& szép lesz & hosszú & felejthető

 

atyaúristen nem jó helyen ülök

ez egy rossz hely borzalmas hely

ez a másé nekem ide nem szabad

nekem itt semmi keresnivalóm

ide fogok fagyni a székre én leszek

a szék még a kabátom is olyan

tipikus üléshuzat mintázatú engem

nem szabadott volna fölengedjenek

nemhogy leülni de most már nem is

állhatok fel hirtelen mit fognak szólni

sehol egy ember akinek átadhatnám

a helyet már sehol senki nincs lábon

hová mehetek ha már nem hajt a vágy

csak kékszemű kutyák nyalogatják

a szemem árkában lerakódó jeget

mert jönni fognak kialvatlan ellenőrök

én meg biztos nem jól lyukasztottam jegyet

vagy rossz vonalra szálltam ez garázsmenet

vagy simán leraknak az is meglehet

mert túl büdös vagyok & nem elég részeg

 

így vezeklünk mi

akik magunkban hordozzuk

az apáink vérében fészkelő bukást

az áldozat & az önmarcang közötti átmenetet

szívünk az első kő

amit örökre a tenyérhez tapasztott

a bűntudat felismerése

 

& így cipekedünk mi

akik magunkban hordozzuk

anyáink egyre hosszabb hallgatásait

a büszkeség & a csalódás közötti átmenetet

a húslevesrecepteket & izmainkban

a szülési fájdalmakat

így álmodjuk tovább az ő álmaikat

így próbálunk meg betölteni minden hiányt

de hazug embert hamarabb utolérik

mert neki is azt hazudták

hogy ez a helyes irány

 

nemzedékünk csak sörszagú

éjszakákban toporog egy helyben

beszorulva a négy égtáj közé

mert ennyi járt út között

bűn nem eltévedni

 

addig jár a korsó a pultra

amíg el nem törünk

 

megint gyakoroljuk a megszokást

rutinmozdulatokat sajátítunk el

tanult reflexeket amik belesimogatnak

a reggeli kávék gőzölgésébe

ahogy bepárásodik az ablak

nehogy bármit is megfigyeljünk odakint

amiről beszélni lehetne

 

fák hegyén csak félve lép át

nem csillag csak vészrakéták

habzó szájjal hordják szét hát

halott napok martalékát

 

sír nyüszít szorong leborul

nyüszít sír beparáz kiborul

 

nincsen anyja nincsen apja

amit ad azt vissza kapja

szabadságának a rabja

minden nap halottak napja

 

ég az erdő ég a hegy is

a háború jön is megy is

füst az égen füst a földön

füstben füstté pörkölődöm

 

ép ésszel felemészted a hangot

békésen legelésznek a tankok

a jövőt hová viszed még?

ki rak össze ki szed szét?

 

sír nyüszít szorong leborul

nyüszít sír beparáz kiborul

 

úszik a riadt remény úszik a nagy vízen

tajtékzó közönytengeren

egy pillanatra sem pihen

rozsdaszonáták halálfúga

partra mosott rekviem

 

barátom mondja:

2018-ban 2262 menekült

fulladt a földközi tengerbe

2017-ben több mint 3000

értük kinek lesz majd békeverse

lassú kimért léptekkel

miattuk ki menetel

ki üdvözül & ki vezekel

ki szájában savanyodik meg a tej?

 

mi lesz ennek az összhangzattana

ha visszafelé játsszuk el a rekviemet

ki lesz majd a szorgos fekete osztag

aki alátartja a ritmikát wolfgang

amadeusnak

hogyha elcsattan a földön az utolsó géppuska

ki rogy le a földre & ki lesz aki átalussza

 

változzunk homokká változzunk verébbé

a szél hullámvasútján hordjuk el

régi szerelmeink nevét mielőtt

a felszálló füst őket is elérné

úgyis megfeledkezünk azokról

akiktől nem félünk eléggé

 

itt járt mátyás oda az igazság

ledobja az arc a maszkját

fekete lesz minden ima

ha a hajléktalanokat

a hajlékony gerincűek igazgatják

 

országom te félrenyelt kenyér

tikkadozgatsz itt az életér

de elfogyok én & elfogy a vér

ha nincs aki hozzánk visszatér

 

verebeket kigondolok

beszélni hogy legyen kivel

a közöny úgyis elrobog

& a ház falára felvizel

 

ez nem élet csak avartűz

nézünk egyre felriadtan

nem adom fel csak azért sem

miattad és miattam

 

én istenem adj levegőt

ne tűnjünk el hajnal előtt

kis szívem ne ítélkezzen

hadd hogy végre lélegezzem

 

én istenem hagyj aludnom

tudatlanság súlya úgy nyom

áruld el hogy mi van tervben

hadd ne kelljen rágnom nyelvem

 

én istenem hadd hogy higgyem

fiaink mind tiszta ingben

van súlya a kifolyt vérnek

lányaink mind hazatérnek

 

hull a hó halottaim ha zúg a jéghideg közöny

fáradt vagyok lázadni bár néha még

kivetkőzöm

a lemondást a hallgatást a nyálszagot ha

fröcsköl szátok

nem adom fel csak azért sem ha elbukok is

megbocsátok

 

szabad élet

szabad madár

szabadkozó

szavadra vár

szabad piac

szaladna már

szabad esés

szakadt halál

 

koponya mögött csak menetel a ló

sörénye nyirkos & megalkuvó

leszakad az ég és megakad a szó

büdös a csapvíz & fekete a hó

 

lassan visszhangzó játékharang

megértésre vár még szavam

a vér mindig árnyéktalan

sötét az nincs csak ágyéka van

 

lekapcsolom a fűtést nehogy

felismerje bárki is a hőjeleket

feloldom a háromazegyben

istent a neszkávéban

hogy megetessem magamban

a legszebb állatokat

 

óvatosan mindig

csak lábujjhegyen élek mert tudom

ahányszor reccsen a padló

annyiszor hagyja el

egy szarvas az agancsát

 

olyan vagyok mint a bevásárlólisták

lehetek akármilyen pontos

valahogy mindig hiányzik belőlem

valami irdatlanul fontos

pe un picior de plai

pe o gură de grai

ce să faci dacă n-ai

priveliște pe rai

 

sír nyüszít szorong leborul

nyüszít sír beparáz kiborul

 

néma gyermeknek sem csak a szava van

nem rólad szól minden & nem is te tehetsz

mindenről

ahova úszni jársz ott fulladt már meg más is

beszéded az angyalok hallgatása istenről

 

nem kell már se nyelv se vér

mi önmagával felcserél

mert szép ez így & szép vagy te is

& nem kell ennél szebb legyél

 

 

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer, műfordító. Első kötetéért (szótagadó, Jelenkor, Budapest, 2018.) elnyerte a József Attila Kör és az Írók Boltja könyvösztöndíját és a Romániai Írók Szövetségének debütdíját.