Nem fogadott hívás (próza)




Gy. Szabó Béla: Öregmalom, este, 1931

 

Leszáll a buszról, és átmegy a forgalmas úton. Miközben jobbra, majd balra néz, azon tűnődik, miért nincsen zebra a közelben. Befordul a Kerepes utcába, meglát egy cseresznyefát, és levesz róla három szemet. A magot nem köpi ki, egyben nyeli le, az anyja azt mondta, majd kijön. Emiatt nem kell aggódni. Hirtelen görcsbe rándul a gyomra, összefonja a kezét, és ahogy közelít a házuk felé, figyeli, hogy ott van-e a zöld Renault. Nincsen. Felsóhajt. Előveszi a kulcsot a táskájából, és kinyitja a kaput.

 

A kertes ház a külvárosban van, egy gazdag, elit helyen. Tíz éve élnek itt ketten az anyjával, akkor hetvenmillióért vette a házat az anyja. Annak ellenére, hogy csak ők laknak benne, egészen nagy a ház. Három szintes: pince, földszint, emelet. A fiú a felső szinten lakik, közvetlenül az anyja mellett. Van még fent az emeleten külön számítógépszoba és egy vendégszoba is. A földszinten egy nagy nappali, benne plazmatévé, szobabicikli, a konyha pedig amerikai.

 

A fiú, miután levette a cipőjét az előszobában, lepakolta a táskáját, odalép a hűtőhöz, kinyitja, belenéz, és csalódottan konstatálja, hogy üres. Éhesen felbaktat az emeletre, és bemegy a számítógépszobába. A helyiség egyszerűen, de ízlésesen van berendezve. Barna, frissen laminált padló, egy kék, oroszlán mintás franciaágy, egy közepes méretű fekete ruhásszekrény a szoba jobboldalán, a közepén egy tükörrel, benne anyja elegáns, drága ruhái. A szoba fala tejszínű, a számítógépasztalon pedig egy újonnan vásárolt LCD monitor. Az asztal előtt egy piros forgószék, amit az anyja vett nem olyan rég. A fiú azonban hamar összekoszolta. Az anyja egy vasárnap felhívta, hogy mi ez a fehér folt az új, szép széken, a fiú elvörösödött, nem tudott mit mondani. Az anyja először kézzel próbálta kaparni, de nem jött le. „Hozzál valami tisztítószert és valami rongyot, azzal lemosom, hátha kijön.”

 

Bekapcsolja a számítógépet, és belép az MSN-re. Csalódottan veszi észre, hogy Zsóka nincsen fent. Kilép, felnéz a Myvipre. Felmegy Oszkár adatlapjára. Oszkár régi ismerőse, még az előző iskolájából, Zsóka egészen biztosan nem látta soha. Oszkár kifejezetten helyes, szép barna haja van, kicsi, de formás orra, és nem olyan elálló füle és kancsal szeme, mint neki. Továbbá Oszkárnak nincsen fogszabályzója. Oszkár két új képet töltött fel a Myvipre. Az egyiken izmos felsőtesttel pózol a Balatonnál, a másikon pedig napszemüvegben és V-nyakú pólóban feszít a Hajógyári szigeten. Letölti a képeket, átszerkeszti, leszedi róluk a Myvip-logót. Fellép a másik MSN-re, ahova Horváth Bálint néven regisztrált. Feltölti a két új fotót, majd beírja Zsóka MSN címét, és felveszi barátnak. Zsóka vissza is igazolja. Rögtön ráír.

 

„Szia, mizu?”

 

Zsóka azonnal válaszol.

 

„Szia, semmi, veled? Honnan tudod az MSN-címemet?”

 

Itt jön az első buktató. Valami frappáns, egyedi válasz kell, az kevés, hogy a Myvipről szedte le. Magabiztosság, erő. Ezt kell sugallni. Továbbá bókolni. Ezzel meg lehet fogni. Így is tesz. A beszélgetés pedig elindul.

 

Már három órája csetelnek, amikor az anyja felkiabál neki, hogy ideje lejönni vacsorázni. Elköszön Zsókától, és megkérdezi, lenne-e kedve holnap webkamerázni. A lány azt feleli, persze. A végén pedig egy szívecskét küld a lánynak. Oszkár fényképe bevált.

 

Lemegy a lépcsőn, és már terített asztal várja.

 

„Mostál kezet? Ha nem, irány, és mosd meg.”

 

Elmegy a mosdóba, de előtte pisil. Rá kellene ülni, de nem hajlandó erre. Állva pisil, majd felhúzza a sliccét, és megnyitja a csapot, engedi pár másodpercig, majd elzárja, és visszamegy az ebédlőbe, és leül az asztalhoz.

 

„Hoztam kínait, remélem megfelel. Szedjél magadnak, elmegyek én is a mosdóba addig.”

 

A fiú kiszed pár darabot az omlós csirkéből, tesz mellé rizset, majd kimegy a konyhába, és tölt magának egy pohár vizet. Keresi, hátha van még szörp, de sehol sem talál. Visszaül enni. Az anyja is megérkezik, aki ma kifejezetten csinos. Szép, rózsaszín szoknya van rajta, fehér keretes szemüveg, ami remekül illik a hosszú, festett szőke hajához, és egy új, szépen csillogó piros nyaklánc ékesíti a nyakát. Az ajka felett elhelyezkedző barna anyajegy pedig kiemeli a hófehér arcát. Az anya is szed magának egy kevés csirkét, aztán a fia felé fordul.

 

„Már megint lepisilted a WC-ülőkét. Hányszor mondtam neked, hogy ülve pisilj. Nem hiszem el. Nagyfiú vagy. Tizenöt éves leszel nem is olyan sokára. Használj kést is, ne csak villával egyél.”

 

A fiú nem szól semmit, lehajtja a fejét, és próbálja hangtalanul tömni magába a csirkét.

 

„Eldöntöttem, nem fogok több szörpöt venni. Csak vizet fogunk mától inni. Rendeltem víztisztító-készüléket, és abból fogjuk inni a vizet. Tisztább és finomabb lesz, mint az ásványvíz. Péksüteményt se fogok venni. Nem kellene annyi cukrosat enned. Cukorbeteg leszel a végén, a másodfokú diabétesz a túl sok cukorfogyasztástól alakul ki. Következményei pedig egészen súlyosak lehetnek. Egyébként fürödtél? Nem akarok én rosszat mondani neked, de mégis, hogy fogsz így megtetszeni egy lánynak is? Ők nem szeretik az ápolatlan fiúkat. Egyébként majd szellőztess a szobádban és cseréld le az ágyneműt. Miben alszol?”

 

A fiú köhögni kezd, gyorsan iszik egy kis vizet.

 

„Csak nem félrenyeltél? Mondtam már neked, ne egyél gyorsan. Nem kell sehova sem sietned. Visszatérve. Remélem, nem műszálasban alszol, abban nagyon könnyedén beleizzadsz. Vettem neked pamut pizsamát, abban aludj.”

 

A fiú befejezi a vacsorát, otthagyja a tányérját az asztalon, és indulna fel a szobájába.

 

„A tányért, kérlek, tedd be a mosogatógépbe. Maradékot pedig dobd ki a szemetesbe. Igaz, ételt nem illik kidobni.”

 

Beteszi a tányért, kiönti a megmaradt ételt, és elindul, amikor az anyja megint megállítja.

 

„Van házid? Kell valamiben segíteni?”

 

„Nem.” Feleli.

 

„Rendben. Majd még menj zuhanyozni, és moss fogat. Ne legyél fenn sokáig, legkésőbb tíz órakor aludj el.”

 

Bemegy a szobájába, felkapcsolja a lámpát, és megkeresi a telefonját, és benyomja. Sony Ericsson W300i. Tavaly kapta az anyjától születésnapjára. Lefekszik az ágyra, leveszi a nadrágját, az alsógatyáját, és Zsókára gondol. A farka kezd felállni, ekkor csinál három fotót. Kettőt úgy, hogy fent van a bőr, a harmadik képen pedig lehúzza. Erre az egyre büszke. A nemi szervére. Elővesz az éjjeliszekrényből egy vonalzót, és leméri. Huszonkettő centiméter.

 

Reggel fél hétkor szól az ébresztő. Szundira állítja. Kilenc perc múlva újra szól, megint szundi. Végül hét órakor kikászálódik az ágyból, és kimegy a mosdóba. Karikás szemmel belenéz a tükörbe. Újabb pattanás. Számolni kezdi. Húsznál megáll. Alaposan megmossa a fogát, a tegnapi csirkéből egy kevés beleragadt a fogszabályzójába. Miután végez, leballag a konyhába. Az asztalon egy cetli várja: „Elmentem dolgozni, a hűtőben van tej, és vettem zabkását. Vigyázz magadra, anya.”

 

Kinyitja a hűtőt, kibontja a doboz tejet, és meghúzza. Közben felnyitja a telefont, és megnézi a tegnap készült képeket. Büszkén figyeli. Este regisztrál a szexrandira. Ezek a fotók tökéletesek lesznek. Ha valaki kér képet az arcáról, átküldi Oszkár fotóját. Ha személyes találkozóra kerülne a sor… azt majd még kitalálja.

 

Délután háromra ér haza, a zöld Renault nem áll a kapu előtt. Gyorsan beszalad a házba, ledobja a cipőjét, majd felrohan az emeletre. Első dolga, hogy bekapcsolja a gépet. Amíg az tölt, megpróbálja előkeresni az USB-kábelt. Rövid kutakodás után megtalálja. Bedugja a csatlakozót, közben bejelentkezik az MSN-be. Zsóka még nincsen fent. Azt mondta, délután három körül feljön. Percek kérdése lehet már csak. Vajon küldje át neki a képet? Vagy rögtön kamera? Először rá kellene terelni a témára. Például, mit szeret egy pasiban, mikor vesztette el, mennyire számít neki a méret. Aztán bedobja a számot. Nem fogja elhinni. Kételkedni fog. Aztán jöhet a fotó. De ez sem lesz elég. A végén pedig a webkamera. Szépen, fokozatosan kell felépíteni. Nem szabad nekirontani. Közben végig magabiztosnak kell lenni. Az a kulcs.

 

Csatlakozik a telefonja, és megnyitja a képeket. A monitor képernyőjén még szebben mutat. Addig, amíg nem lép fel Zsóka, regisztrál a szexrandira. Ezerháromszáz forint az előfizetés egy hónapra. Előveszi a telefonját, és elküldi a megadott számra az SMS-t. Pár másodperc múlva megérkezik a jóváhagyás. Elkezdi kitölteni az adatlapját. Tizennyolc évesnek mondja magát, egyhetven cm, az kevés, egynyolcvan. Sportos testalkat, kék szem és hetvenöt kiló. Legmagasabb iskolai végzettség: nyolc általános. Nőt és párokat keres. Jöhet a profilkép. Feltölti. Személyes leírás megadása. Tizennyolc éves, fiatal, jóképű, nagy mérettel rendelkező srác szexet keres. Ennyi elég elsőre. Várhatja a leveleket.

 

Négy óra tízperckor megjelenik az értesítés, Zsóka bejelentkezett a Windows Live Messengerbe. Még nyugalom, nem szabad ráírni. Meg kell várni, amíg ő ír. Nem szabad, hogy azt érezze, hogy akarja. Csak magabiztosan. De nem kell sokat várni, Zsóka rögtön ír. Szabadkozik, hogy csak most lépett fel, de a kutyáját kellett elvinni orvoshoz, de szerencsére nincsen semmi baja. Ez jó hír. Megkérdi, hogy megnézheti-e majd a kutyáját webkamerán keresztül. Zsóka azt mondja, persze.

 

Eddig jól állnak a dolgok. De valahogy a témára kellene térni. Előjáték. Azt szeretik a lányok. Megkérdezi, hogy mikor volt a legutóbbi kapcsolata. Onnan hamar át lehet terelni a beszélgetést.

 

Zsóka még szűz. Ez meglepi. A lány valóban nem hiszi el, hogy huszonkét centi. De nem kér fényképes bizonyítékot, egyből azt szeretné, hogy kapcsolja a kamerát. Így is tenne, amikor lentről hallatszik az anyja hangja.

 

„Megjöttem, gyere le, egyél, hoztam finom tengeri halat, és vettem neked 100%-os gyümölcslevet, ha nem akarsz vizet inni.”

 

A fiú bocsánatot kér, hogy pár perc, gyorsan eszik, aztán jön vissza, és folytatják. Nagy nehezen berakja a nadrágjába a már félig álló farkát, a kezét a zsebére teszi, és lebattyog a konyhába. Az anyja fodrásznál volt, befestette a haját lilára, és vett egy új, rózsaszín keretes szemüveget.

 

„Vedd ki a kezedet a zsebedből. Gyere, ülj le. Mivel kéred a halat? Rizs vagy krumpli? Mi van, mi a bajod? Nem vagy éhes? Olyan morcos vagy. Minden rendben? A suliban nem feleltél? Nem volt semmi?”

 

A fiú nem válaszol, mozgolódik a székében, a kezével a zsebében matat.

 

„Mondtam, vedd ki a kezedet a zsebedből. De először menj, moss kezet. Csak utána jöhetsz enni. Ha megeszed a halat, kapsz édességet. Vettem muffint. Csokis. Na, irány a mosdó. Ja, és ha pisilni kell, ülj rá a deszkára. Többet nem fogok szólni.”

 

Bemegy, leveszi a nadrágját, és végül ráül a WC-re. Állva egészen nehéz lenne pisilni. Miután pisilt, feláll, megengedi a csapot, és visszamegy az asztalhoz.

 

„Tessék, itt a hal, kiszedtem neked, és öntöttem gyümölcslevet is. Nincs baj a székleteddel? Tegnap éjszaka vagy háromszor kint voltál a WC-n. Ment a hasad, vagy székrekedésed van?”

 

„Enni szeretnék. Ne most.”

 

„Jól van, na, de nem tudunk mikor beszélni. Ha székrekedésed van, több rostosat kellene enned. Ha megy a hasad, akkor banánt. De hagyjuk is. Nem tudok veled mikor beszélni. Általában csak akkor, ha lejössz enni. De ha végeztél is, rögtön rohansz fel a géphez. Ma este nekem is kelleni fog, szeretnék valamit elintézni. A laptopomat bent hagytam a munkahelyemen. Nyolc óráig nyugodtan játszhatsz, de onnantól enyém a gép. Na, milyen a hal? Ízlik? Szerintem nagyon finom, és, nem mellesleg, nagyon egészséges. Nagyon gyorsan eszel. Ne rohanj ennyire. Még a végén találsz benne egy szálkát, lenyeled, megfulladsz.”

 

A fiú hamar megeszi a halat, a krumplit otthagyja, lehúzza a narancslevet, majd rohan fel a lépcsőn.

 

„Muffin? Az nem kell? Eltegyem későbbre?”

 

De már nem tud válaszolni az anyjának, mert már újra a gép előtt ül lehúzott nadrággal.

 

Zsóka rágyújt egy cigire, miközben a kutyája ott ül az ölében. A fiú csodálattal nézi Zsókát. Szép, hosszú szőke haja van, arcán nincs egy darab pattanás sem, a szája pirossal kifestve, vágott, mélyen ülő szeme van, és egy nagyon szépen kivágott blúzt visel.

 

Húzogatja a farkán a bőrt, és kérdezi Zsókát, hogy tetszik a látvány. Azt mondja, nagyon szép, nem látott még soha ehhez foghatót. Megkérdezi, hogy szeretik-e a lányok. Azt feleli, nagyon, de nem akar ő dicsekedni. A fiú megkérdezi, hogy mutatna-e Zsóka is valamit. A lány elpirul, kezét az arcához teszi. Nem, még nem. De szívesen beleülne, feleli. A fiúnak még jobban feláll. Közel állítja a kamerát, hogy még jobban lehessen látni a makkot, ami kifejezetten nagy. Zsóka azt mondja, az tetszik neki a legjobban, és hogy felizgult. Kezd nedvesedni. De ő szégyellős, nem akar semmit sem mutatni. De egy képet, azt talán majd tud küldeni. Átgondolja. De szívesen találkozna vele. Nem csak helyes, izmos, kedves, hanem nagy mérettel is rendelkezik. Zsóka megkérdezi, hogy mikor érne rá. A lány arra is megkéri, hogy mutassa meg az arcát, álljon fel. A fiú azt mondja, most nem ér rá. A hétvégén megy le Balatonra, nem jó. De majd, egyszer. És azt írja, hogy nem, még nem szeretné megmutatni az arcát. Jobb ez most így. Érzi, hogy kezd nyeregben lenni, és kéri a lányt, mondja, mit csinálna, ha itt lenne, mert ez segít. Zsóka sóhajt egyet, majd elkezdi mondani, mit tenne, ha ott lenne a szobában.

 

Közel hajolna hozzá, megcsókolná a nyakát, majd levenné a felsőjét. Utána a mellbimbóját a szájába kapná, és harapná. Utána lejjebb menne, és megfogná a farkát, és finoman simogatná, aztán hirtelen mozdulattal bekapná. Először nem teljesen, hanem lágyan, majd tövig. Zsóka egyre vörösebb, de folytatja, viccesen megjegyzi, hogy soha nem izgult még fel ennyire, és hogy bár ott lenne. A fiú egyre jobban felizgul, miközben azt hallja, ahogy Zsóka leírja, mit csinálna. Már egészen közel jár a csúcshoz, nem sok kell. Akkor élvez el, amikor Zsóka azt mondja, hogy beleülne. Mindenhova megy a sperma. A székre, a billentyűzetre, a földre, a számítógép képernyőjére is. Azt mondja a fiú, hogy most megszakítja a kapcsolatot addig, amíg feltakarít. Feláll, elmegy a mosdóba, és hoz magával egy jó adag toalettpapírt. Törölni kezdi a sok helyre szétfolyt spermát. A kamerára is ment, próbálja állítani, tisztítani, hogy jó legyen. Öt perc takarítás után végez. Visszaül a székre, benyomja a kamerát, és hívja Zsókát. A lány ugyanúgy ül, ahogy nem olyan rég, de már nem vörös. A fiú belenéz a saját kamerájába, látja, hogy kicsit feljebb állította, és Zsóka látja a köldök alatti nagy anyajegyet. A lány megdicséri, hogy milyen szép és különleges anyajegye van.

 

Az ötödik óra testnevelés. Ezt utálja a legjobban. Soha nem szeretett mozogni, mindig ügyetlen volt, ha bármilyen testmozgást kellett végezni. Legjobban a kötélmászást utálta, soha nem tudott felmászni a kötélre. Továbbá amiatt sem szereti a tesit, mert át kell öltözni a többiek előtt. Szégyelli a vékony, fehér testét, a görbe hátát és a lúdtalpát. A legtöbb fiú magas, izmos, ő kilóg a sorból. Egyedül Salamont előzi meg. Ő magas, de hozzá kövér is, közel egykilencven centi és vagy száz kiló. Vörös haj, vörös szeplők, tejfehér test, hozzá egy idétlen szemölcs a homlokán. Salamon nem is lát jól, mindig őt állítják be a kapuba, ha fociznak, de csak azért, hogy lerúgják a szemüvegét. Idén már háromszor tört el a szemüvege. Salamon szerencséjére hamarosan véget fog érni a tanév. Ő is be szokott állni focizni, de leghátra, ha jön a labda, akkorát rúg bele, amekkorát csak tud. Egyszer pont fejbe rúgta a Laci bácsit, aki kisebb agyrázkódást kapott. A többiek hangosan nevettek. Az egyetlen sikerélménye eddig. És ami a legrosszabb, hogy a lányokkal együtt van a tesi. Van, hogy néha ők is beállnak focizni, Zsóka pedig kifejezetten ügyes, régebben az MTK-ban focizott, de egy sérülés miatt hamar véget is ért a karrierje.

 

Utolsónak megy ki az öltözőből, így ő zárja be. Mire kiér, a többiek már a tornasorban állnak, és Salamon jelent a tanárnak. Az óra tíz perces futással indul. Előtte a fiúk beszélgetnek, próbál a közelükben maradni, hátha be tud kapcsolódni a beszélgetésbe. Az a pár lány, aki átöltözött, Zsóka vezetésével fut legelöl. Közvetlen előtte Benji és Farkas arról beszél, ki hogyan borotválja a lábát és a fanszőrzetét. Benji azt mondja Farkasnak, hogy a múltkor hazament, bement a nővére szobájába, kivette a fiókjából az epilátort, felcsapta a lábát a kis asztalra, felnyomta a kislámpát, berakott egy kis lágy zenét, és úgy borotválta a lábát. Meg is mutatja a Benji, milyen szép és sima lett a lába.

 

A tíz perc futás után játék következik. A fiúk többsége focizni akar. A lányok közül egyedül Zsóka marad a pályán. A fiúk gyorsan kijelölnek két csapatkapitányt, az egyik Benji, a másik pedig János. Ő legutoljára marad, és Benji csapatába kerül, Zsóka pedig Jánoséban van. Megkülönböztető hiányában Benjiék veszik le a pólót. A nap perzselően süt, nem fog hiányozni az a felső. De ő nem akarja levenni pólóját. Azt mondja, inkább beáll a kapuba. De Benji nem engedi, Salamon lesz a kapus. Nincs mese, le kell venni. Valahogy úgy kell mozogni, hogy minél távolabb legyen Zsókától. Hogy véletlenül se lássa meg az anyajegyét. Rögtön felismerné a formáját. A játék kezdetét veszi, Farkas félpályáról rögtön rárúgja, Salamon kiejti a labdát, a kipattanót pedig Zsóka rúgja be.

 

A meccs végül döntetlennel zárul, tíz-tíz. Végre vége. Fellégezhet. Úgy tűnik, nem vette észre Zsóka az anyajegyét. Megszólal az óra végét jelző csengő, gyorsan tornasorba állnak. Zsóka pont mellette áll. Ránéz. A lány arca vörös és izzadt. A haja pedig szépen csillog a napsütésben. Salamon megint jelent, a többiek megindulnak az öltöző irányába, Zsóka pedig alig hallhatóan azt mondja, nagyon szép az anyajegye.

 

Délután fél négyre hazaér. Felszalad a számítógépszobába, bejelentkezik Horváth Bálint fiókjába. Zsóka fent van. Nem tudja, mitévő legyen. Vár. Addig fellép a szexrandira. Kapott egy üzenetet, Milf42-től.

 

„Kedves Álmos, szívesen megismernélek. Én egy negyvenkét éves, egyedülálló, csinos, nagy szexuális étvággyal rendelkező anyuka vagyok. Soha nem voltam még olyan valakivel, akinek ilyen szép nagy szerszáma van. Itt van az MSN címem: milf42kukachotmail.com kérlek vegyél fel, és ott tudunk tovább beszélni, kamerázni. Képeket majd ott küldök. Minden jót.”

 

Felveszi, és rögtön vissza is igazolja Milf42. De nem ír rá. Vár. Először Zsóka. Aztán majd ő. De írjon-e Zsókára? Meg lehet-e ezt magyarázni? Zsóka vajon elmondja a többieknek? Gúny és nevetség tárgya lesz? Felteszi a fényképet és a sztoriját a napiszarra? Mennyi, de mennyi kérdés. Pár másodperc múlva Zsóka hívja. Nem válaszol a hívásra. Kinyomja. Zsóka újból hívja, megint kinyomja. Végül letiltja Zsókát. Ahogy letiltotta, Milf42 hívja webkamerán. Megigazítja a kamerát, hogy jól látszódjon a farka. Fogadja a hívást, és látja Milf42 rózsaszín, tükörsimára borotvált vagináját. Gyönyörű szép. Milf42 azt írja, hogy dolgozik, nincsen sok ideje, de nagyon tetszik a látvány. Nagyon szép, és szeretné látni az arcát is, és akkor ő is megmutatja. Álmos küld egy képet Oszkárról, hogy egyelőre ennyi. Milf42 azt írja, rendkívül helyes, sokkal szebb, mint elképzelte. Azt mondja, hogy ez a munkahelyi gépe, itt nem tud küldeni képet, de megmutatja az arcát. Felfelé irányítja a kamerát, hogy jól látható legyen az arca. Álmos szívverése felgyorsul, egyre jobban veri a farkát, ami már teljesen felállt. Ekkor megpillantja az ajak felett elhelyezkedő anyajegyet. Rögtön bezárja a kamerát. Milf42 visszahívja. Álmos kinyomja. Milf42 megint próbálkozik, végül Álmos letiltja, majd kilép a Windows Live Messenger fiókjából.

 

 

Magyari Gábor 25 éves, Sátoraljaújhelyen született, 2009 óta él Budapesten. Jelenleg ötödéves egyetemista az ELTÉ-n, magyar-történelem szakos tanárnak készül. Pár éve kezdett el komolyabb szinten foglalkozni az írással, főképpen prózát ír.