Próféták Debrecenben és Kolozsváron




Augusztus 18-án négy órától a Kolozsvári Magyar Napok E-MIL rendezvényei sorozatában a debreceni Alföld folyóirat mutatkozott be a Bulgakov kávéház teraszán. Szirák Péter főszerkesztővel és Herczeg Ákos, Áfra János szerkesztőkkel Balázs Imre József beszélgetett. Szirák Péter neve már ismerősen cseng az irodalomtudományok berkeiben mozgóknak, 2016 januárjától viszont az Alföld főszerkesztői feladatát is ellátja. Erre vonatkozóan változásról, változtatásról és hagyományok megtartásáról kérdezte őt Balázs Imre József, a válasz pedig elégedettnek hangzott, mivel a folyóirat népes szerzői csapatának megtartását, a szövegek színvonalasságát emelte ki – nem volt szükség nagy változtatásokra.
 
 

14074618_656693894495701_405015233_o
 

A folyóirat érdekessége, hogy nem tüntet fel külön rovatszerkesztőket, hanem mindenki felelős mindenért, így a rovatok, szövegtípusok, tematikák összefonódhatnak és párbeszédbe léphetnek egymással. Ez az összefüggés teszi az Alföldet a magyar nyelvterület egyik legnívósabb irodalmi és művészeti folyóiratává, hiszen minőségi szaktanulmányok, kiforrott kritikák, érett szépirodalmi alkotások alkotják tartalmát. Áfra János büszkén meséli, hogy a nemrégiben megszűnt Holmi folyóirat olvasótábora nem véletlenszerűen esik egybe az Alföldével, s ez mindannyiuk számára jóleső pozitívum, noha a magyarországi folyóirat-kultúra hanyatlását, támogatottságának csökkenését mindannyian elítélik. Az Alföld számára azonban van jövő – kulcsfontosságú intézménynek számít Debrecen mint 2023-as kulturális főváros projektben.
 
 
14037428_656693921162365_2013235666_o
 
Herczeg Ákos és Áfra János arról is beszéltek, hogy az Alföld szoros kapcsolatban áll a kulter.hu irodalmi és művészeti portállal, amely kétségkívül felélesztette a kulturális újságírást, s ezzel a gyors reakciójú műfajjal egészíti ki az Alföld lassabb tempójú, „magasirodalmi” műfajait. Mindketten a kulter.hu szerkesztőiként is dolgoznak, így a fiatalabb alkotók és az idősebb generációk között alkotnak hidat a debreceni és azon kívüli kulturális életben. Mindhárom szerkesztő számára a debreceniség a nyitottságot, a befogadást, a szellemi konfliktus-nélküliséget jelenti, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1974-ben az Alföldben debütált a nemrég elhunyt Esterházy Péter is a Fancsikó és Pinta regény részletével.
 
 
14037379_656693904495700_1168099306_o
 
A beszélgetést követően öttől a Próféták otthon nevet viselő zenés felolvasás került sorra, Fischer Botond és Ármos Loránd versei Emil Gherasim kísérletező, minimalista, soundscape-ekben gondolkodó, némileg pszichedelikus gitárzenéjének aláfestésére hangzottak el. Mindhármukat Nagykároly városa köti össze, ahol a Próféták otthon produkció is megszületett.
 
 
14045044_656693897829034_2065782669_o
 
Az előadókat Karácsonyi Zsolt kérdezte néhány szó erejéig, így a nagykárolyiságról az is kiderült, hogy sajnos a kulturális kezdeményezések általában meghalnak ebben a városban. Kolozsváron azonban nagyon különleges hangulatú, egyszeri, de megismétlésre váró produkció kerekedett ki a zene és irodalom eme sajátos fúziójából.
 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter