Rövidprózák




Könyv Kata: A Részben egész-puha képek sorozatból


 

Mese a kérdezés hasznáról

Volt egyszer egy kissrác.

 

Beiratkozott cselgáncstanfolyamra. Első órán a mester a dzsúdó lényegéről beszélt az újoncoknak.

 

– Nem az erő a fontos – mondta –, hanem a technika. Az ellenfelet önnön nyers ereje segítségével, szinte erőfeszítés nélkül győzni le. Hagyni a támadót, rohamozzon brutálisan, majd finom mozdulattal visszafordítva ellene saját svungját, könnyedén ártalmatlanná tenni. Nyugodtan tegyetek fel kérdéseket, ha valami nem tiszta – biztatta a mester az újoncokat.

 

− Mi van akkor − kérdezte a kissrác −, ha az ellenfél is technikás és finom, nem rohamoz brutálisan és svunggal, hanem arra vár, hogy mi támadjunk durván és lendülettel?

 

− Jól van, okos, megjegyeztelek − mondta a mester.

 

Következő órákon, ha be kellett mutatni, mily elképesztően sok módon lehet földhöz teremteni valakit, a mester mindig a kissrácot szólította ki a sorból szemléltetőeszköznek.

 

Hatvan év múlva, mikor már veszélyes minden esés, jó hasznát vette ennek. Remekül tudott felbukni, sosem törött semmije.

 

 

Kiskaszárnya

– Felkelni, álomszuszék, hasadra süt a nap!

– Ha rajtad állna, délig aludnál!

– Kifelé az ágyból, nem hallod?!

– Ne tégy úgy, mintha még aludnál!

– Ne kelljen lerángassam rólad a paplant!

– Hogy lehet így összegyűrni az ágyneműt?!

– Né, hogy összenyálaztad a párnát!

– Te csokoládét dugtál a párnád alá?!

– Szent Isten, megint bepisiltél?!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Ne turkálj az ételben!

– A kenyérrel nem játszunk!

– Hogy fogod azt a kanalat?!

– Ne szürcsölj!

– Evés közben nem beszélünk!

– Ne piszkáld a fogad a villával!!

– Ne csámcsogj!

– Ne bámulj más tányérjába!

– Megint leetted magad!

– Most mit bőgsz?

 

*

– Figyelj ide, hozzád beszélek!

– Most hova bámulsz?

– Egyik füleden be, másikon ki!

– Nem mondom kétszer!

– Mindig máson jár az eszed!

– A füleden ülsz?!

– Ezt most szándékosan csinálod?!

– Kinek beszélek?!

– Vigyázz, mert visszakérdem!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Megint fordítva vetted fel az inged!

– Hova tetted a zoknid párját?!

– Remélem, megmostad a füled!

– Hogy áll rajtad az a kabát?!

– Használd a cipőkefét!

– Most mit piszmogsz?!

– Így sosem érünk oda!

– Meddig várjak még?!

– Ne feleselj!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Ne húzd ki a kezed a kezemből!

– Hol hagytad a sálad?!

– Nézz a lábad elé!

– Nem látsz a szemedtől?!

– Ne rugdosd a köveket!

– Mért nem lehet kikerülni azt a pocsolyát?!

– Ne húzasd magad!

– Vedd ki a kezed a zsebedből!

– Veled sem indulok meg többet!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Köszönj hangosan a néniknek!

– Mondd meg szépen a neved!

– Felelj, ha szólnak hozzád!

– Ne harapd el a szavak végét!

– Mi leszel, ha nagy leszel?

– Kit szeretsz jobban: aput vagy anyut?

– Szeretnél egy kistestvérkét?

– Édike-bédike, tutyika-putyika, tü­tyü­ke-­mütyüke.

– Mi van, megkukultál?!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Most nézd meg, hogy nézel ki!

– Hova lettek a gombjaid?!

– Megint nyakig sáros vagy!

– Reggel adtam rád, s tessék!

– Mondtuk, hogy ne menj ki a kapun!

– Puha az orrod: hazudsz!

– Nézz a szemembe!

– Tűnj el a szemem elől, ne is lássalak!

– Odaadlak a cigányoknak, én oda!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Már megint mit csináltál?!

– Nem lehet egy percig egyedül hagyni!

– Nem bírsz magaddal?!

– Nem férsz a bőrödbe?!

– Mintha ördög bújt volna beléd!

– Ne élj vissza a türelmemmel!

– Ne játssz az idegeimmel!

– Ne feszítsd túl a húrt!

– Ma kihúzod a gyufát!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Ne billegtesd a széked!

– Ne piszkáld az orrod!

– Ne rágd a körmöd!

– Ne kapard le a sebed!

– Ne szortyogj!

– Mit mind vakarózol?!

– Hogy állsz?!

– Húzd ki magad!

– Nézz rám, ha veled beszélek!

– Most mit bőgsz?

 

*

 

– Tedd a szád elé a kezed, ha ásítasz!

– Ebben az órában már ágyban a helyed!

– Indulás lefeküdni!

– Kicsi vagy még ahhoz, hogy ilyen filmet nézz!

– Nagy vagy már ahhoz, hogy mackóval aludj!

– Ne szopd a hüvelykujjad!

– Ne takarózz ki!

– Ne nyálazd össze a párnát!

– Nehogy nekem ma éjjel is bepisilj!

– Csak tudnám, mért bőgsz folyton?

 

 

Mese a kezdet és a vég angyalairól

I.

„Tente, baba, tente,

a szemedet hunyd le,

álmodjál rózsáról,

rózsa bimbójáról,

angyalkák hintójáról.”

 

 

II.

„Én lefekszem én ágyamba,

minden esti koporsómba;

három angyal fejem felett,

egyik megőriz engemet,

másik szememet lezárja,

harmadik lelkemet várja.”