Székely János Napok a Gyulai Várszínházban




Éppen 40 évvel ezelőtt mutatták be a Gyulai Várszínházban, Harag György emlékezetes rendezésében Székely János Caligula helytartója című drámáját. Az 1970–80-as években Székely János volt a legtöbbet játszott kortárs szerző Gyulán, 5 darabja is színre került. Ezért idén június 26–27-én kétnapos programsorozattal ünnepelnek.

 

Tudományos konferenciával, a költészetéből rendezett Én és a világ című előadói esttel, a Dózsa-monodráma bemutatásával (előadja: Bartus Gyula), kerekasztal-beszélgetéssel, A nyugati hadtest novelláinak élő hangjátékbemutatójával próbálja a színház felhívni a figyelmet Székely János egész életművére, s mindkét nap zárásaként a Caligula helytartója új bemutatójával, amelyet a Nemzeti Színházzal közösen valósítanak meg. Ez a két nap egy hosszabb távú elképzelés első megvalósulása, melynek célja az elmúlt évtizedek nemzeti klasszikusai életművének újra előtérbe állítása, hasonló programsorozatokkal, és a továbbiakban is a Nemzeti Színházzal együttműködve.

 

Javában zajlanak már a Nemzeti Színházban a Caligula helytartója című előadás próbái, a szereposztás parádés: Trill Zsolt, Horváth Lajos Ottó, Bodrogi Gyula Szarvas József. Az előadás rendezője az a Szász János lesz, aki 40 évvel ezelőtt Harag György mellett kellékesként működött közre, aki 20 évvel ezelőtt rendezett először Gyulán (Baál), s aki nemrég ünnepelte a 60. születésnapját.

 

Székely János a Gyulai Várszínház igazgatójának, Elek Tibornak is szívügye lehet, hiszen a doktori disszertációját az író életművéről készítette, ami monográfiaként két kiadást is megért (2001-ben és 2011-ben). Most előadóként szerepel majd a tudományos konferencián és a kerekasztal-beszélgetésben, de ő a szerkesztő-dramaturgja a Székely János verseiből összeállított Én és a világ című előadói estnek is. A költői verseit Henn János mondja a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, az előadás rendezője pedig Gáspárik Attila.

 

Székely János (1929-1992) a XX. század második fele egyik legfontosabb, minden műnemben jelentőset alkotó, s éppen a Caligula helytartója című drámájával világirodalmi rangra is emelkedő magyar író. Életműve túllép és túlmutat a regionális (erdélyi) és aktuálpolitikai meghatározottságokon. Legjobb művei minden személyes vallomásszerűségük ellenére kifejezik a XX. század transzcendens fogódzóktól megfosztott új emberi szituáltságát éppúgy, mint ahogy korának közösségi sorskérdéseit is egyetemes igénnyel fogalmazzák meg, a legáltalánosabb emberi léthelyzet szintjére emelve.

 

 

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház az elkövetkező években arra vállalkozik, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak az utóbbi években kicsit háttérbe szorult életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne egy-egy fontos drámájának bemutatásával felhívja a figyelmet. Idén Székely Jánosra, jövőre Weöres Sándorra, majd Németh Lászlóra, Illyés Gyulára, Márai Sándorra, Sütő Andrásra… Előbb Gyulán, majd Budapesten, de akár egy vidéki, vagy a határainkon túli nagyvárosban is.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter