Szépirodalmi Figyelő lapszámbemutató Kolozsváron




Az Erdélyi Múzeum-Egyesület nőtörténeti konferenciájának keretén belül november 24-én este héttől a Szépirodalmi Figyelő tematikus lapszámát mutatták be Kolozsváron. A női szempontok és szerepek tematikába illeszkedő folyóiratszámot Bíró Annamária és Demus Zsófia szerkesztők, valamint Zsigmond Andrea szerző, a Játéktér szerkesztője mutatta be.

 
 

 
A Szépirodalmi Figyelő olyan folyóirat, amely szemléző jellege ellenére több különálló és önálló rovattal rendelkezik, valamint különlegessége, hogy képregényrovata is van. Amikor Vincze Ferenc főszerkesztő kérésére „női sikertörténetek 2017-ben” hívószóra felkértek szerzőket a lapszámba való publikálásra, az általános válasz elutasító jellegű volt – „nincsenek női sikertörténetek”, főleg magyar nyelvterületen – ami, valljuk be, azért egy elég pesszimista hozzáállás (Tompa Andrea Omerta című regénye például nagy sikertörténet, ahogy ezt a szerkesztők is megjegyezték.). Ettől függetlenül sikerült szerzőket becserkészni: úgy alakult, hogy a kritikarovatban csak nők jegyzik az írásokat, kizárólag férfiak köteteiről. Ez eleinte véletlenül sikerült ilyenre, de a szerkesztők a végén már szándékosan így alakították.

 
 

 
Demus Zsófia erról beszélt, hogy mennyire nehéz képregényrovatot szerkeszteni, hiszen a képregény nagyon kényes műfaj: nem lehet könnyen beleszólni az alakulásába, a történetszál megváltoztatásába, hiszen ez egy rajzolt folyamat, nem ’kiradírozható’ szöveg. A képregények készítői érzékenyek alkotásaikra, valamint nehezen lehet 6-8 oldalas művet létrehozni úgy, hogy minden benne legyen. A lapszámban Nagy Franciska képregényét élvezhetjük, amely a Tolsztoj és felesége közti viszonyt láttatja, Sofia szenvedését a gyakori terhességtől. Demus arra is rávilágított, hogy a kortárs képregényekben arra mutatkozik tendencia, hogy a női antihősök ne a férfiakkal ellentétben konstruálódjanak meg, hanem saját közegben, kontextusban.

 
Zsigmond Andrea a lapszámban egy esszészerű írást közöl „szócikkekkel”, amelyek segítségével „rátekinthetünk arra, hogy a jelenlegi Magyarország területén kívül eső, még magyar vonatkozású közegben kik azok a nők, akik jelentős szerepet töltöttek vagy töltenek be a színházi térben”.

 
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter