Sziget van bent




 

 

Hogyan lehet megírni majd’ negyven év emigrációját egy százhatvan oldalas könyvben? A kérdés költői, alighanem Ferdinandy számára is, két regényt, egy tény- (Sziget a víz alatt) és egy kisregénynek nevezettet (Két tűz között) fűz egymás után, de a műfaj talán e két rövid lélegzetű írás esetében nem is annyira fontos, csupán a csapás, amelyen a visszaemlékezés során elindul, s amelyre rárakódnak több mint három évtized magányának emlékei. A magány – s ezt hol tanulhatná meg leginkább az ember, mint egy szigeten – végleges állapot, s ez a kijelentés a trópusokon hatványozottan igaz: „Mi odaát hősöket temettünk. Itt, a szigeten az álmait temeti a nép. A reményt.”

 

Szociográfia, emlékirat és önéletírás keveredik Fedinandy számvetésében: Puerto Ricónak (azon belül Cocának) a története, ahol Ferdinandy egyetemi tanárként magányos erőfeszítések árán próbálta oktatni az indián őslakosok, betelepített afrikaiak, a gyarmatosító spanyolok és amerikaiak unokáit a klasszikus (azaz európai) kultúrára, miközben diákjai úgy tudták, szigetük akkora, mint az Egyesült Államok, a nyugati kultúra bölcsőjéről, Európáról pedig mindössze annyit, hogy keletre van.

 

Az ’56-os forradalom terhén, a kiszakadók ószövetségi átkán („a kiszakadókat hetedíziglen bünteti az Úr. És ennek a kálváriának én még csak az első állomása vagyok”) vívódó európai egy olyan közösségnek mesélgeti Budapestjét, „emberarcú forradalmát”, amelynek nincs identitástudata, történelmüket a gyarmatosítók írták, s amely azért nem érti többek között a foci szabályait, mert alapélményük, hogy egy „bandában (…) valaki mindig elárulja a többieket”, „A közös munka lazsálás”. A közösségteremtés, a saját múlt/föld megismerése egy lépésre van attól, „amit odaát hazaszeretetnek nevezünk”, véli Ferdinandy odaátról hozott logikával. De ami „odaát” evidencia, az a trópusokon a „nem ezt akartam” felismerésének négy évtizednyi magányos erőfeszítésekből nyert keserű tapasztalata. Az elvesztett háborún kesergő Vilmos császár bevésethette kudarcmondatát a königsburgi vár kandallója fölé. A trópusokon azonban nincsenek kandallók. Maradnak hát a könyvek.

 

 

Ferdinandy György: Sziget a víz alatt. Scolar Kiadó, Budapest, 2019.