„Színe is van, fonákja es”. Balázs Lajos könyvbemutatójáról




Lelki szeizmográf, ami a test és vágy rezdüléseit igyekszik végigkövetni, szerelem és nemiség egyszemélyes, de mégis közösségi tapasztalata által. Balázs Lajos, néprajzkutató Cérna és tű című kötete a paraszti társadalom életvitelét, gondolkodásmódját helyezi előtérbe. Nem azt tematizálja, amit a történelemkönyvekből már tudunk, hanem személyes történetekre kíváncsi. A Csíkszeredai Könyvvásár keretén belül megrendezett könyvbemutatón maga a szerző mesélt kötetének forrásanyagáról és témafelvetéseiről.

 

Balázs Lajos 45 éve kutatja a domokosi közösség életvitelét, a könyvbemutató kezdetén röviden arról mesélt, a Paradicsom után hogyan kezdte el az ember megteremteni saját magát. A születés, a halál és a szexualitás terén egyaránt kialakultak rítusok, szokások, szabályok. Röviden vázolta azokat, amelyeket ő maga is tanulmányozott Csíkszentdomokoson, ilyen többek között a megkerítés rítusa, amely voltaképpen a halott lelkének temetése. Ezen kötetében a paraszti társadalom lelki világának feltérképezésére törekedett, forrásanyagként a domokosi kutatásokat használta. A Cérna és tű folklóralkotás és kulturális antropológia találkozási pontjában született, nem akar elméleti tételekkel foglalkozni, nem tanít, személyes sorsokra kíváncsi, ezeket igyekszik az olvasó elé tárni.

 

 

 

A kötet a szerző definíciója szerint eposz, Balázs Lajos viszont elárulta, ez esetben nem a hagyományos értelemben vett műfajra kell gondolnunk. A Cérna és tű a falusi társadalom szerelmi eposza, amely nem vonultat fel hősöket, helyette hétköznapi embereket állít a középpontba. Főszereplője Róza néni, aki – szintén ellentétben a hagyományos eposszal – nem fordul az égiekhez segítségül, hiszen ebben a világban csupán a szerelem és nemiség földi istenéről beszélhetünk, akivel mindig harcban áll a közösség.

 

A Cérna és tű egy bonyolult, szövevényes életet tár fel, ezen keresztül többek között olyan témákkal foglalkozik, mint a féltékenység, a félrelépések, az álcázott fogamzásgátlók, az abortusztörvény, a prostitúció és a nemi erőszak. Balázs Lajos a hiteles kép érdekében a kötet során szerelem és testi vágy színével és fonákjával egyaránt foglalkozott. Elmesélte, nem minden esetben fejeződött be a történet úgy, ahogyan a filmeken látjuk. Az illegális abortuszok után például a legtöbben sajnos nem fogyaszthattak már steak-et, mint a 4 hónap, 3 hét, 2 nap c. filmben a diáklány. Balázs Lajos szerint elengedhetetlen, hogy ezekről is beszéljünk.

 

A könyvbemutató során különböző részletekbe hallgathatott bele a közönség, az esemény pedig dedikálással zárult.