Szóródás hatvanhét emberré




 

 

Borsodi L. László: Szétszórt némaság. Erdélyi Híradó Kiadó – Fiatal Írók Szövetsége, Kolozsvár–Budapest, 2018.

 

 

Ennyien vannak néven nevezve Borsodi L. László új kötetében. Egy-egy oldal, egy-egy epitáfium. Öt szarkofágban fekszenek az anya, a nagyszülők. Olyan koporsókban, melyek barokkos cirádáit a szem helyett a lélek emlékezete látja. Érezni kell őket, a koporsókra borulva tapintani, hogyan lüktet ki belőlük valami: „A tej, a házikenyér illata”, a „jövőre óvodába megyünk”, a „tavaszra tavasz, nyárra nyár.” A kriptából kilépve várakozás, majd érintés újra. Csont a csonthoz, lélek a lélekhez szól: a dédapák-dédanyák szólnak ki az anekdoták és félemlékek szövetéből. Egy borbélycsalád félbeszakadt története. Egy családnév félbe nem szakadt története. Egy sínpár története, mely úgy kanyargott át egyik országból a másikba, hogy tapodtat sem moccant. „Szegénység, eke szarva, kasza, nagyháború” története. Szétszórt némaság jön ezután, az ükapák és ükanyák története, akik már remegve, bizonytalanul, de még ki tudnak szólni a felejtés köde mögül. Egy borbélycsalád kezdődő története. Egy forradalom története. Gavrilo Princip és Ferenc Ferdinánd története. Por és lélek. Lomb és gyökér. A családtörténet vége. A család még tart, a történet elenyészik, szépapák és szépanyák közös sírban. „Hátranéznek, előrenéznek. Köd van. (…) Nem ismernek, nem tudják, övék vagyok, azt sem, bennem élnek-e.” Mi sem tudjuk. Nem tudhatjuk. Nevek.

 

Érdekes irányba kanyarodik azonban tovább a kötet. Ferencesek sírboltja, Crypta Franciscanorum. Kolozsvári, Erdélyi fráterek, páterek. Munkatáboros novíciusok gondolatai, a megbocsátás és ima cselekedetei, ölelések mulasztásai. De tágul a kör, a közelállók sírjai következnek, Sepulchri Proximorum. Proximitás, ember(i)közelség. A szent asszony, aki „nem kurva, csak volt kurva”, „férjem, gyermekeim” és a fogyó levegő, a sorváltás. Végül a barátok temetője, Coemeterium Amicorum, ahová befér mindenki… De ki mindenki? Mindenki, aki ebben a szétszórt némaságban egy-egy oldalnyit még szólni tud. Mindenki, akinek munkája benne van ebben az egyben. Ebben a kötetben. Ebben a hangban. A hatvanhét szófolyam végül összeáll egyetlen lélekké.