„Tudják a maiak, hogy nem az ütés fáj igazán, hanem ami utána lesz” – Darvasi László a 25. Marosvásárhelyi Könyvvásáron




A 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár pénteki napján Darvasi László Magyar sellő című regényének könyvbemutatója zajlott. Ugyanakkor a közönség már találkozhatott a meghívott nevével a fesztivál keretein belül, hiszen szerda este a Gyulai Várszínház jóvoltából láthatták Karády zárkája című darabját. A szerzőt Elek Tibor kérdezte.

 

Darvasi László az ihletkeresés kapcsán elárulta, hogy számára izgalmas pillanatokat szokott keresni az irodalom berkein belül. Szerette elképzelni, ahogy Sommer Jánosné, a tiszta polgárasszony találkozik az enyhén ittas Balassi Bálinttal, aki végül megerőszakolja őt. Vagy eljátszott már azzal a gondolattal is, hogy vajon hogyan zajlódhatott le Rienzi Mariska és Ady Endre „mérgező” egymásra találása. Hasonló „kutatások” vezették el őt végül a díva Karády Katalinhoz, aki pillanatok alatt saját viszontagságos életének főhősévé vált. Azt képzelte el, hogy ez a talpig becsületes ember, aki miután kiszabadul a Gestapo karmai közül és sokáig még zsidó gyerekeket ment, abban a sötét és kilátástalannak tűnő helyzetben, mikor megerőszakolják, kizsákmányolják mit érez vagy mit gondol. A monodráma tulajdonképpen ezt a hatalmi elnyomásból fakadó kétséges és kilátástalannak tűnő helyzetet próbálja felölelni, erős költői nyelvvel. Talán ezek azok a jellemzők, amelyek kapcsolódási pontot jelenthetnek a regény és a monodráma között – emelte ki a szerző Elek Tibor kérdésére válaszolva. A Magyar sellő is egy lírai regény, melynek cselekménye egy német kisvárosban zajlik, a romantika korában, ahol nagyfokú hatalmi elnyomás tapasztalható. Van kínzás, tortúra, van diktatúra, megaláztatás, elnyomás, minden van, ami a körmönfont vagy nyílt hatalmi visszaélésnek a sajátja.

 

 

 

Elek Tibor kiemelte, hogy többrétegű regényről beszélhetünk, amely többféle motívumrendszert és cselekményszálat mozgat egyszere. Ugyanakkor talán a jelenlevők közül kevesen tudták, hogy a regény eredetileg novellaciklusnak készült. Ezzel kapcsolatban maga a szerző is bevallotta, hogy ez egy igazán érdekes írói munka volt, hiszen egy évvel ezelőtt valóban azt gondolta, hogy novelláskötetet fog megjelentetni. Aztán a munkafolyamat során látta, hogy az addig megírt novellák szereplői nagyon hasonlóak, azonos nyelven beszélnek és a helyszín minden esetben egy kisváros. Végül váratlanul megtalálta Kleist írását a sellőről, és arra gondolt, hogy vezérmotívummá emeli a sellőt, kiemel egy-két kulcsfigurát a novellákból. Forgatókönyvíró metódusokkal elkezdte a novellákat összetolni és az üresen maradt részekbe egy kis dramaturgiát önteni.

 

 

 

A szerző és moderátora a beszélgetés végéhez közeledve kiemelték még, hogy a hatalom nyelve különös ismertetőjegyeket hordoz magán. A hatalmi nyelvezetnek egy sajátossága, hogy szeret fecsegni, jellemző rá az önszeretet, a szavaiban való fürdőzés. Noha Darvasi László néhol iróniával, humorral oldja fel a nyomasztó krízishelyzeteket, az imént összefoglaltak is egyértelműen érezhetők a sorok mögött.

 

A fényképeket György Alida készítette.