Versek




Dmitry Kawarga munkája.

 

Liturgia

 

 

Hiszek egy Istenben –
simítom meg az arcod,
és beléd harapok,
mert élsz – emlékezetedre.

 

Hűséget fogadó szerzetesként,
arccal a földnek fekszem
rád. Legyen meg
a te akaratod.

 

 

 

Ima

 

 

A faágra képzelni egy madarat
a levegőtlen, száraz pusztaságban,
hol nemhogy fa, de egy leégett
bokor sincs, nemhogy madár, de talán
még mi sem, képzelgő alanyok,

 

és hinni a csicsergést, a szárnycsapást,
hogy a test az ágról elemelkedik
könnyen és üvegtisztán,
hogy egymásra fognak találni a felhők,
és lenyúl értünk a minket kereső villám.

 

 

 

Az eltévedt kamion balladája

 

 

Nem tudni, mit keresett a kertvárosban,
elnézett egy táblát, vagy a GPS tréfálta meg,
sokan üvöltöttek rá, fulladozva a benzingőztől,
mégis zavartalanul hajtott végig a szűk egyirányú utcákon,
úgy kanyarodott hol jobbra, hol balra,
mint aki pontosan tudja, hova megy,
végül egy zsákutcába jutott,
ahol értetlenül pöfögött pár percig,
majd tolatni próbált,
bőgette a motort, a fényszóróját villogtatta,
rángatózott, mint egy foglyul ejtett vadállat,
de csak daruval lehetett volna kiemelni onnan,
aztán kifogyott az üzemanyagból,
a sofőr kiszállt, és szitkozódva hazagyalogolt,
lement a nap,
rakománya, a másfél mázsa fagyasztott hering
éjfélre felolvadt és bűzölögni kezdett,
félek,
hogy ilyen visszafordíthatatlan eltévedés az öregség,
és ilyen orrfacsaró hajnal a halál.

 

 

Véssey Miklós 1990-ben született Budapesten, tanárként dolgozik egy belvárosi gimnáziumban. Verseket, novellákat ír, 2016 óta publikál szépirodalmi folyóiratokban.