Versek




Birtalan Zsolt munkája.

 

Vakolat

 

 

A rétegekbe egyre finomabb homok,

majd márványpor kerül.

Mészvízzel összekevert pigment

hatol a habarcsréteg belsejébe.

Vizesedés és hőhidak,

megszűnik a kémiai kötés.

Festéklepergés következtében

válik csupasszá a leánykökörcsin

szőrös teste.

Göndörre hengerelt pázsit,

nyelv alatt nevelt magok.

Levegőperspektíva emészti

a bazaltkoporsó körvonalait,

JPEG-ben hiányos színátmenet.

Kőfolyásokba fulladó erózió,

veszteségmentes tömörítés.

Bábakalácsot dagaszt a szél,

a jóllakottság invazív.

Fotoszintetizálok.

 

 

Konkáv alakzat

 

 

Zsírfoltos, fehér konyhában

konzerválom a Balatont.

Barackmag koppan a padlón,

kígyómintában hámlik a nyár.

 

Nagyanyám egy pohár vizet kér,

öregszag rajzol zúzmarát az ablakra.

Selyempapírra szitázott jégkristály –

kommersz karácsonyt

Bézier-görbe határol. Könnyű

elbújni egy konkáv alakzatban.

Barázdák atlasza, fóliasátor,

gondolatban nevelt paradicsom,

gyomromban felest dagaszt

egy pár békacomb.

 

 

Hermann

 

 

Dührohamtól vezérelve

lassan pattannak meg a magok.

A húsmassza gránitvörös

árnyék, a szemcsék felületi

aránya interferenciával jár,

kibillen a fájdalomküszöb.

Alulexponált személyiségstruktúra,

zselatinemulziós mederben

evilági mimika.

Kősziklára emelt szárnyas oltár,

a képépítés Rorschach-tesztje.

 

 

Márián Gábor 1989-ben született Budapesten. 2014-ben szerzett képgrafika BA diplomát a Budapesti Metropolitan Egyetemen, majd 2016-ban ugyanitt végezte el a tervezőgrafika MA szakot. Jelenleg Budapesten él és dolgozik, mint szabadúszó tervezőgrafikus.